A legfelső szinten számoltatott el az anglikán egyház egy gyerekbántalmazási ügyet. Kérdés, hogy ez elég-e ahhoz, hogy az egyház megússza az egzisztenciális válságot.
Hogy a lelkiismeret vagy a rá nehezedő egyre nagyobb nyomás volt az utolsó csepp a pohárban, talán már soha nem fog kiderülni, mindenesetre november 12-én lemondott Canterbury érseke, Justin Welby – annak ellenére, hogy korábban ragaszkodott ahhoz, hogy marad a posztján.
Hiába fogalmazott meg lesújtó ítéletet az anglikán egyházról és személyesen róla Keith Makin, annak az októberben közzétett jelentésnek a szerzője, amely a John Smyth súlyos gyerekbántalmazási ügyére adott intézményi választ vizsgálta. A jelentés arra jutott, hogy
az anglikán egyházzal kapcsolatban álló bántalmazó ügyvéd, John Smyth sorozatban követhette el a visszaéléseket, anélkül, hogy felelősségre vonták volna.
Smyth az egyházi közösség oszlopos tagja volt, és kurátora egy olyan egyesületnek, amely keresztény nyári táborokat szervezett vezető angol magániskolákban tanuló fiúknak. Smyth a hetvenes évektől kezdve fiúk tucatjait környékezte meg, szadista módon verte őket a fegyelmezés ürügyén. „Emlékszem, arra gondoltam, hogy meg fog ölni. Annyira féltem” – mondta a jelentésben idézett egyik áldozata. Sokakat közülük annyira traumatizált, hogy öngyilkosságot kíséreltek meg.
Az első jelentést még 1982-ben írta a visszaéléseiről egy anglikán lelkész, de a dokumentumot nem hozták nyilvánosságra, és az ügyet nem jelentették a rendőrségen – ami a Makin-jelentés szerint felért az eltussolással. Smyth 1984-ben Afrikába költözött, ahol a Makin-jelentés szerint „az anglikán egyház papságának tétlensége miatt fiúkat és fiatal férfiakat molesztálhatott Zimbabwéban (és valószínűleg Dél-Afrikában)”.
John Smyth három országban legalább 115 fiút és fiatalt molesztált. Egy fiú pedig gyanús körülmények között halt meg az egyik zimbabwei tábor uszodájában.
Justin Welby azt állítja, hogy 2013-ig nem tudott a vádakról, bár a jelentés szerint „valószínűtlen”, hogy nem volt tudomása Smyth viselkedésével szemben már a nyolcvanas években felmerült aggályokról, már csak azért is, mert tizenévesként az egyik Smyth által felügyelt nyári tábor kollégiumában lakott, és az ismeretségük elég közeli volt ahhoz, hogy karácsonyi üdvözlőlapokat váltsanak.
Az egyház „legmagasabb szintű” vezetői, köztük az érsek, 2013-ban hivatalosan is értesültek a Smyth elleni vádakról. Ennek ellenére 2017-ig mégsem történt hivatalos feljelentés a rendőrségen; a 2018-ban elhunyt Smyth ellen soha nem emeltek vádat. Makin arra a következtetésre jut a jelentésben, hogy a magas rangú egyházi személyiségek hajlamosak voltak bagatellizálni az ügyet, és Canterbury érsekének – akit 2013-ban neveztek ki a legfőbb vallási vezetői posztra – személyes és erkölcsi felelőssége volt abban, hogy John Smyth folytathatta a visszaéléseket. Ha időben léptek volna, Smyth ellen korábban felléphetett volna az igazságszolgáltatás is – olvasható a jelentésben.
A rendőrség végül 2017-ben indított teljes körű nyomozást, miután a Channel 4 dokumentumfilmjéből a nyilvánosság is megtudhatta, milyen szörnyűségeket követett el az ügyvéd. A gyanú szerint Smyth egészen a 2018-ban bekövetkezett haláláig folytathatta a visszaéléseket Dél-Afrikában.
Just Welby érseknek 2026 januárjában, a hetvenedik születésnapján egyébként is le kellett volna mondania tisztségéről, és a jelentés nyilvánosságra kerülése után még mindent megtett, hogy ez ne idő előtt következzen be. Azt állította, hogy a vezetése alatt megerősödött a visszaélések elleni védőháló, igyekezett biztosítani, hogy hasonló szörnyűségek ne történjenek meg – ezt egyébként a lelkészek és a túlélők is elismerik, de nem tartják elégnek.
A Welby lemondásáért petíciót indító egyházi személyiség azt mondják, nem bűnbakot akarnak, hanem teljeskörű és mélyreható változást az egyházi vezetés kultúrájában, és ez szerintük addig nem történhet meg, amíg ő Canterbury érseke. A petíciót több mint 14 ezren írták alá. Keir Starmer miniszterelnök is arról beszélt, hogy Smyth áldozatait nagyon csúnyán cserben hagyta az egyház, igaz, abban nem foglalt állást, hogy az érseknek le kell-e mondania.
Smyth egyik áldozata, Andrew Morse szerint az érsek beismerése, hogy nem tett eleget a jelentésekre reagálva, azt jelenti, hogy mind ő, mind az anglikán egyház gyakorlatilag „eltussolásban” vett részt.
A kommentárok szerint Justin Welby lemondása könnyen egzisztenciális válságba sodorhatja az anglikán egyházat, az ügy ugyanis erkölcsileg besározta az intézményt, amelynek évek óta csökken a lélekszáma. Az anglikán vasárnapi szertartásokat mindössze 650 ezren látogatják, előfordulhat, hogy a számuk tovább fog csökkenni.