Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Minden hatodik magyar diák legalább hetente rágyújt, harmaduk kipróbálta már az e-cigit, közel ötödük pedig a füvet - derül ki egy nemzetközi kutatásból. A felmérés szerint a tanulók ötöde él már egyszülős családban, tizedüket pedig bántalmazták a kortársai.
Nemzetközi viszonylatban a magyar fiatalok a táplálkozási szokások és a túlsúlyosság, a dohányzás és alkoholfogyasztás, az online bántalmazás, a saját egészség értékelése és bizonyos pszichoszomatikus tünetek gyakorisága tekintetében kedvezőtlenebb képet mutatnak az átlagnál, más tekintetben – például fizikai aktivitás, marihuánafogyasztás – átlag körüliek, a társas kapcsolataik értékelésében, vagyis családdal, szülőkkel, kortársakkal való viszonyaikról a nemzetközi átlagnál inkább kedvezőbben nyilatkoztak – ezt állapították meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának kutatói legutóbbi felmérésük alapján.
A kutatásban önkéntes alapon lehet részt venni, biztosítják az anonimitást és bár az adatfelvétel egy osztályteremben történik, de egy, a gyerek számára ismeretlen kérdezőbiztosnak a vezetésével, emellett elmagyarázzák nekik, mit miért kérdeznek tőlük.
Az ELTE Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) kutatása szerint a kamaszok körében évek óta csökken a rendszeresen reggelizők aránya, a lányok negyven, a fiúk harminc százaléka nem reggelizik a tanítási napokon, és hétvégén is csak a diákok kétharmada eszik reggelente mindkét nap.
Az jó hír, hogy fizikailag aktív fiatalok aránya lassú növekedésnek indult, de mindeközben a túlsúlyosak száma is folyamatosan nő, Magyarországon a fiúk 27 százaléka, a lányoknak pedig a 17 százaléka enyhén vagy erősen túlsúlyos.
Fruit and vegetable consumption is worryingly low among adolescents, with only 38% eating them daily. Check out our new report with @WHO_Europe for more details: https://t.co/BzA7lBSS1W pic.twitter.com/cfWuf1pCcV
— HBSC Study (@HBSCStudy) May 23, 2024
A diákoknak mintegy harmada szinte az összes szabadidejét ülve tölti, általában valamilyen képernyő előtt, ugyanakkor hétköznapokon keveset, átlagosan 7,5 órát alszanak, az „alvásdeficitjüket” pedig hétvégén pótolják, ilyenkor két órával többet alszanak.
A dohányzási és alkoholfogyasztási arányok a korábbi tendenciákkal ellentétben ismét növekedést jeleznek az elmúlt négy évben. Körülbelül minden hatodik diák legalább hetente rágyújt, és az elektromos cigaretták szemmel láthatóan egyre népszerűbbek, a gyerek több mint egyharmada kipróbálta már ezeket. Ha a nemzetközi összehasonlítást nézzük, azon 15 évesek körében, akik az adatfelvételt megelőző harminc napban e-cigarettáztak, csak Litvánia előzi meg Magyarországot.
New @HBSCstudy & @WHO_Europe report reveals concerning trend: e-cigarette use surpasses conventional cigarette use among European adolescents. We must act to protect youth health.
— HBSC Study (@HBSCStudy) April 25, 2024
Read the full report: https://t.co/tevwM6lOyx #AdolescentHealth pic.twitter.com/M96JxjAaGj
Ami az alkoholfogyasztást illeti, míg eleinte jól definiált különbség van, tizenötéves korra a nemek aránya majdnem kiegyenlítődik, és 2018-hoz képest a lányok körében nőtt azok száma, akik lerészegedtek (2022-ben a fiúk és lányok 61 százaléka ivott már az alkoholt, míg négy évvel korábban a fiúknál ez 63,7 százalék volt, a lányoknál pedig 57,8 százalék). Nemzetközi összehasonlításban azon 15 évesek körében, akik az adatfelvételt megelőző harminc napban voltak részegek, csak két ország előz meg minket. És nem mellesleg itt is majdnem összeért a fiúk és a lányok aránya, a közös átlag 39,9 százaléknál volt 2022-ben.
A tiltott szerek használatának arányai stagnálnak. A leggyakoribb a marihuánafogyasztás, középiskolás diákoknak mintegy 17 százaléka kipróbálta már ezt a szert életében, és nemzetközi viszonylatban a középmezőnyben találhatjuk Magyarországot.
Problémás közösségimédia-használónak a tanulók 13 százaléka, problémás videójáték-használónak 18 százaléka bizonyult. Előbbi főként a lányokra, utóbbi pedig főként a fiúkra jellemző, igaz, 2018-hoz képest mindkét esetben a lányoknál van növekvő tendencia.
Felük panaszkodik fejfájásra, fáradtságra
Mivel az adatfelvétel 2022-ben, azaz a koronvírus-járvány után volt, így a gyerekeket kérdezni tudták arról is, hogy hogyan hatott rájuk a Covid-időszak. A válaszokból úgy tűnik, hogy durván az ötven százalékuk szerint sem túl kedvező, sem túl káros hatása nem volt a pandémiának.
A felmérésben rákérdeztek arra is, hogyan ítélik meg a gyerekek a saját egészségüket: a kitűnőnek minősítő tanulók aránya 2002 és 2022 között több mint 10 százalékponttal csökkent, és még soha nem volt olyan alacsony, mint 2022-ben (19 százalék). „A mentális egészségüket kitűnőnek tartók aránya jelentős csökkenés 2018-hoz képest is. Illetve azoknak a gyereknek az aránya is jelentősen nőtt, akik legalább heti gyakorisággal tapasztaltak meg olyan pszichoszomatikus tüneteket, mint például a hasfájás, a fejfájás, a fáradtság és lehangoltság” – kommentálta az adatokat Németh Ágnes kutatócsoport-vezető a tanulmányról szóló sajtótájékoztatón.
A szakértő hozzátette, ilyen markáns változásokat ritkán szoktak tapasztalni két felmérés között, és vizsgálati módszereik erre nem adnak ugyan lehetőséget, tehát nem tudják bizonyítani az összefüggést, de felvetődött, hogy ennek köze van a koronavírus-járványhoz, vagyis állításukkal ellentétben az összességében mégis kedvezőtlenül érintette a gyerekek mentális egészséget.
Ugyanakkor – hangsúlyozták a kutatók – vélhetően nem csak világjárvány számlára írható minden kedvezőtlen változás, a közoktatás, a környezetvédelem helyzete, a közelben zajló háború, valamint a felnőttek körében megtapasztalt pszichológiai és társadalmi problémák – gondoljunk csak a WHO által már komoly problémaként kezelt kiégésre vagy éppen a polarizált közbeszédre – mind olyasmi, amivel a gyerekek is találkoznak.
Talán sokakat meglep, de a tanulók háromnegyede szereti iskoláját, amihez köze lehet annak, hogy kortársak, barátok közelében lehetnek, ugyanakkor az iskolai feladatokat nagyon nyomasztónak érzők aránya nőtt, 2022-ben a fiúk 9 és a lányok 14 százaléka érezte így, miközben 2014-ben még csak átlagosan 4,8 százalék mondta ezt.
„A mentális egészség azért került most fókuszba, mert már 2018-ban nagyon negatív kép tárult elénk nemzetközi szinten. Ami a következő felmérést illeti, már folyik az új kérdőív összeállítása, és az egészségműveltség és az egészségtudatosság kérdése fontos központi téma lehet” – nyilatkozta Németh Ágnes.
30 százalék az „alacsony jómódúsági” kategóriába tartozik
A felmérés szerint a fiatalok kedvezően nyilatkoztak családi és baráti kapcsolataikról, jónak minősítették a kommunikációt a szüleikkel, a válaszadó gyerekek 76 százaléka mondta azt, hogy családjuk nagy mértékben támogatja őket, és ugyan a mindennapi problémákat továbbra is inkább az anyák ismerik, de az apákkal való kommunikáció javuló tendenciát mutat. A vizsgált korosztályokba tartozó diákoknak egyébként kétharmada él együtt mindkét szülőjével, míg tanulók ötöde egyszülős családban nevelkedik. Ide kapcsolódik az is, hogy 40 százalékkal a kétgyermekes családmodell a leggyakoribb.
A felmérés szerint a szülők iskolai végzettsége mellett család jómódúsága javuló tendenciát mutat. Igaz, a gyerekek közel 30 százaléka az „alacsony jómódúsági” kategóriába tartozik. Érdemes megemlíteni, hogy nem a szülők keresete alapján határozták meg, kik számítanak a tehetősnek, hanem egy nemzetközi protokoll szerint a vagyontárgyak (például saját szoba, családi autó, számítógép, külföldi nyaralás) meglétére kellett válaszolni.
Nemcsak a család, hanem az osztálytársak és a tanárok felől érkező támogatás is magas a magyar gyerekek válaszai szerint, bár a koronavírus-járvány alatt ez kevésbé volt érezhető.
.@HBSCStudy 2021/2022 data emphasises the mental health disparities based on gender & affluence.
— HBSC Study (@HBSCStudy) October 10, 2023
Discover more: https://t.co/NxAIVXJx0H#MentalHealthMatters pic.twitter.com/aA2G3jt2f0
A bántalmazás ugyanakkor továbbra is nagyon fontos és égető probléma. Minden tizedik tanuló szenved el iskolai kortársbántalmazást, és a diákok 20 százalékát legalább egyszer bántották már az interneten. A tanulmányban külön kezelik a verekedést, itt a fiúk vezetnek, de talán megnyugtató, hogy 2002 óta csökkenő tendencia észlelhető.
Szülő nélkül nem megy
A szakértők kérdésünkre elmondták, a kutatás legfontosabb üzenete a szülők, a civil szervezetek, illetve intézmények, iskolák számára az, hogy legyenek tisztában azzal, milyen jelentős szerepet játszanak a gyerekeknek az életében. „Szülőként időként nehéz megélni a kamaszkort a függetlenedési törekvéseket miatt, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a látszat ellenére a szülők még mindig a legmeghatározóbb személyiségek a gyerekek életében, és ott kell lenni a háttérben ügyelve arra, hogy ne essünk át a ló túloldalára” – mondta Németh Ágnes.
Várnai Dóra pszichológus mindehhez hozzátette, komplex iskolai prevenciós programokra, és azok mérésére van szükség, nem lehet csak arra támaszkodni, hogy család megoldja. Szerinte egyébként a kortárs bántalmazás problémájára születtek jó iskolai programok, de ezeket hosszú időn át kell működtetni, sok pénzt és erőforrás befektetést igényel, akkor jönnek csak az eredmények.
Abban a kötetben, amely nemrég jelent meg a kutatással kapcsolatban, egyébként számtalan szakpolitikai ajánlást találni még, például a régóta emlegetett differenciált oktatást, vagy hogy a versenysportok mellett a tömegsport fejlesztése is nagyobb hangsúlyt kapjon, hogy az egészségfejlesztési programoknak a mentális egészséggel is foglalkoznia kell, hogy fejleszteni kell a digitális írástudást, és – révén, hogy a kutatás szerint a középiskolás diákok 45 százalékának volt már szexuális kapcsolata – már akár alsó tagozatban is foglalkozni kellene a szexuális neveléssel, amit itthon a kormány szinte teljesen ellehetetlenített.
