A 2022-es PISA-felmérés azt mutatta, hogy az eddigi „éltanuló” országok teljesítménye drasztikusan bezuhant, európaiként egyedül Észtország maradt az élbolyban a sok ázsiai ország között. Ehhez leginkább az iskolák, pedagógusok szakmai autonómiája kellett, illetve az, hogy a rendszer megtanítsa tanulni és kérdezni a gyerekeket.
A PISA 2022 adatai szerint a 15 éves észtek abszolút a legjobbak az európai kortársaik között, és a világ első nyolc legjobbja között vannak. Az élbolyban Észtországon kívül csak ázsiai országokat (Szingapúr, Makaó (Kína), Tajpej (Tajvan), Hongkong (Kína), Japán és Korea – találunk. Mint írtuk, a magyar eredmények (amelyek pont olyan rosszak, mint eddig) most elérik az OECD-átlagot, mivel a nemzetközi átlag hozzánk romlott.
„Tanáraink minden gyermekre egyformán nagy figyelmet fordítanak az osztályteremben, így nemcsak a legtehetségesebbek körében érünk el világelső eredményt, hanem minden gyermekből átlagon felüli teljesítményt hozunk ki. Mindehhez az észt tanárok szakmai képességei a kulcs” – nyilatkozta Kristina Kallas észt oktatási miniszter a PISA eredményeit kommentálva az EstoniaWorld szerint.
Az észt gyerekek tanuláshoz való hozzáállása is sokat számít, a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a teljesítményük a saját kezükben van, és már az alapfokon kialakul bennük az önálló tanulás képessége. (Tízből hét diák úgy érzi, hogy abszolút képes önállóan tanulni.)
Az észtek már a korábbi méréseken is jól teljesítettek, 2018-ban egy BBC-riport az észt sikerekkel kapcsolatban azt állapította meg, hogy az óvoda a siker kulcsa. Majdnem minden gyerek jár óvodába Észtországban, de ez önmagában még nem olyan nagy szenzáció (pusztán ebben, történetesen Magyarország is jó), hanem az az igazán érdekes, ami ott az óvodában történik. A gyerekeket ugyanis tanulni tanítják meg már ott, és ez folytatódik az alapfokú oktatásban is. Nem egy tudásanyagot akarnak a fejükbe verni, hanem arra nevelik őket, hogy játszva tanuljanak, élvezzék a tanulást, mint a világ megismerésének folyamatát.
Észtországban arra buzdítják őket már egészen kis koruktól kezdve az óvodákban, hogy merjenek kérdezni. Ennek következtében a hatéves iskolaérett gyerekek bátran kérdeznek később is. Kreatív gondolkodásra, az összefüggések felismerésére nevelik őket nem pedig egy tudásanyag bemagolására.
Ami a központosított, a tanárok szakmai autonómiáját megnyírbáló magyar oktatás számára intő jel lehet az az, hogy Észtországban ennek épp az ellenkezője az igaz: az iskolavezetők és a pedagógusok nagyfokú autonómiával rendelkeznek. Észtország konkrétan az első helyen áll a tanárok tantervalakítási szabadsága és az igazgatói döntésekben való részvétel tekintetében.
A sikereink kulcsa a tanárokban van – magyarázta korábban egy észt fővárosi középiskola igazgató a BBC-nek.
Észtországban az oktatás ingyenes, sem a tankönyvek, sem az iskolai ebéd sem pedig az iskolabusz nem kerül pénzbe. A házi feladatok többségét az interneten oldják meg a diákok. Ott néznek utána a szükséges szakirodalomnak is. Így egész nemzedékek válnak profivá az informatika terén.
Az OECD-felmérésből az is kiderül, hogy a gyorsan változó technológia nagy hatással van a gyermekek oktatási teljesítményére. Mint írtuk, a digitális eszközök mérsékelt iskolai használata növelheti teljesítményt, de csak akkor, ha a technológiát a tanulás támogatására használják, nem pedig a figyelem elterelésére.