Európában lényegében mindenki olyan településen él, ahol a szállópor átlagos éves szintje meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határértéket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kontinensen élők olyan levegőt lélegeznek be, amely bizonyítottan károsítja az egészséget – sőt, halált is okozhat. A légszennyezés köztudottan növeli a légzőszervi és szívbetegségek kockázatát, és csökkenti a várható élettartamot.

„A légszennyezés jelenlegi szintje sokakat megbetegít. Világos, hogy kisebb légszennyezettség ezeken a statisztikákon javítana” – nyilatkozta a barcelonai Globális Egészségügyi Intézet (IS Global) igazgatója, Mark Nieuwenhuijsen.

Tényleg ennyire nagy a baj?

A Deutsche Welle az Európai Adatújságíró Hálózattal (European Data Journalism Network) együttműködve elemezte a Kopernikusz Légkörfigyelő Szolgálat (CAMS) műholdas adatait. A CAMS, vagyis az Európai Unió műholdakkal és földi szenzorokkal működtetett megfigyelési programjának adatai alapján arra következtethettünk, hogy 2022-ben Európában az emberek 98 százaléka – szinte mindenki – olyan területen élt, ahol a levegőben előforduló finom por koncentrációja meghaladta a WHO által meghatározott határértéket. (A kivételek Izland, Finnország, Norvégia és Svédország.)

A WHO ajánlása szerint a finompor éves átlagos koncentrációja nem haladhatja meg az öt mikrogrammot köbméterenként. (Csak összehasonlításképpen: egy mikrogramm az ezredrésze egy milligrammnak.) Elemzésünk szerint Európa legszennyezettebb régióiban a finompor átlagos éves koncentrációja ezzel szemben ennek körülbelül ötszöröse, 25 mikrogramm köbméterenként. (A finomport a statisztikában PM2,5-nek jelölik, ami azt jelenti, 2,5 mikrométer vagy annál kisebb átmérőjű részecskékről van szó.)

Deutsche Welle

Egyes európai városok magas légszennyezettségi szintje eddig sem volt titok. De a mostani az első olyan adatelemzés, amely átfogó képet nyújt a problémáról egész Európában: összehasonlítja a szennyezés mértékét a különböző régiókban, és megmutatja, hol javult, hol romlott a levegő minősége. Az adatokból azt is ki lehet következtetni, hogy szakpolitikai intézkedések hogyan segítik a levegőben lévő részecskék csökkentését. Ez különösen fontos annak fényében, hogy a jövő héten rendezik az új légszennyezési szabályokról szóló uniós vitát az Európai Parlamentben.

Európai helyzetkép

Európában általában jobb a levegő minősége, mint a világ más régióiban. Az észak-indiai városokban, Új-Delhiben, Váránasziban és Agrában a szállópor koncentrációja a levegőben a 100 mikrogrammot is elérheti köbméterenként. Európában a statisztikákban szereplő legmagasabb érték a 25 mikrogramm/köbméter. A légszennyezettség azonban még olyan vidékeken is jelentős kockázatot jelenthet a lakosság egészségére, ahol az adatok ennél jóval alacsonyabbak.

Európa új levegőminőségre vonatkozó szabályai szerint az éves átlagos koncentráció legfeljebb 10 mikrogramm finomrészecske lehetne köbméterenként. Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága ugyanakkor azt javasolta, hogy fogadják el a WHO ajánlásait, amelyek ennél szigorúbbak, azaz csak 5 mikrogrammnyi finomrészecskét engednek meg egy köbméter levegőben.

Jelenleg ott tartunk, hogy az előirányzott 10 mikrogramm is sokkal szigorúbb lenne, mint az aktuális szabványok, amelyek a 20 mikrogramm/köbmétert tekintik egészségre veszélyes határértéknek, vagyis négyszer annyit, mint ami a WHO ajánlása.

responsive iframe

A légszennyezettségi adatok egyébként régiónként igen eltérőek. Különösen súlyos a helyzet az olaszországi Pó-síkságon (itt a finompor-koncentráció meghaladja a WHO egészségügyi határértéknek az ötszörösét), Kelet-és Délkelet-Európa bizonyos részein, valamint egyes nagyvárosokban és agglomerációikban, például Athénban, Barcelonában és Párizsban.

Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában a lakosság több mint harmada, Észak-Macedóniában, Szlovéniában és Törökországban a lakosság legalább negyede olyan vidéken lakik, ahol a finompor-korcentráció eléri az ajánlás négyszeresét. Magyarország helyzete speciális:

még Európa legszennyezettebb országaiban is vannak olyan területek, ahol a szállópor koncentrációs adat a határérték legfeljebb kétszerese, nálunk az ország teljes területén a WHO-ajánlás háromszorosa.

Egészségügyi kutatók és környezetvédők amellett érvelnek, hogy az új európai levegőminőségi szabályokat az Egészségügyi Világszervezet iránymutatásaihoz kellene igazítani, miközben elismerik, hogy ez jókora kihívást jelentene a tagállamoknak.

„Az uniós határértékek nemcsak egészségügyi szempontokat vesznek figyelembe, hanem gazdasági megfontolásokat is. Ezzel szemben a WHO számait olyan szakértők határozzák meg, akiknek az a dolguk, hogy az emberek egészségét tartsák szem előtt” – magyarázta a Globális Egészségügyi Intézetet vezető Mark Nieuwenhuijsen. „Remélem, hogy az EU a WHO álláspontja felé tendál, de lesznek, akik azzal érvelnek, hogy a megvalósítás túl drága lenne.”

Ismert, hogy a magas szállópor-koncentrációért a földrajzi adottságok mellett elsősorban az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés a felelős.

Deutsche Welle

Az észak-olasz példa

2023 február közepén az olaszországi Pó-síkságon több városban is igen szennyezett volt a levegő, különösen Lombardia és Veneto környékén. A PM 2,5 átlagos napi koncentrációja egyes helyeken – például Milánóban, Padovában és Veronában – a Kopernikusz Légkörfigyelő Szolgálat kutatóinak adatai szerint 75 mikrogramm/köbméter fölé szökött. Mindezért részben a földrajzi adottságok felelősek: a régiót hegyek veszik körül, és a közlekedésből, az ipari termelésből, valamint a mezőgazdaságból származó kibocsátás a lakossági fűtés által okozott szennyezéssel együtt a völgyben reked.

A környezetvédelmi ügynökségek jelentése szerint évente több ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezéssel összefüggésbe hozható betegségek következtében. A The Lancet című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány 2015-ös szennyezési adatok alapján úgy becsülte, hogy a Milánóhoz hasonló méretű városokban a halálesetek mintegy tíz százaléka megelőzhető lenne, ha a PM 2,5 átlagos koncentrációja köbméterenként mintegy 10 mikrogrammal csökkenne. Amennyiben Európa nagyvárosai képesek és hajlandóak lennének elérni az öt mikrogramm/köbméteres határértéket, a kutatók becslése szerint évente százezerrel csökkenne a légszennyezéssel összefüggő halálesetek száma.

A Pó-síkság azonban nem ebbe az irányba tart.

„Nem túl előnyös földrajzi helyzetünkön túl pontosan az ellenkezőjét tettük annak, amit tennünk kellene” – mondta a Cittadini per l'Aria nevű civil szervezet elnöke, Anna Gerometta, a légszennyezettségi szabályozás szigorításának egyik olaszországi szószólója.

Az ügyvéd Gerometta szerint az autókból, a lakossági fűtésből és a húsüzemekből származó kibocsátások korlátozására irányuló intézkedések túl megengedőek. Olyan, mintha a felelősök nem akarnának szembenézni a probléma súlyával.

Akadnak pozitív példák is

Ha külön kiemelten vizsgálunk egyes nagyvárosi régiókat, akkor is hasonló képet kapunk, mint amit az országok összevetésénél megállapíthattunk: az észak-olasz városok mellett kelet-európai nagyvárosokat és környezetüket érinti leginkább a probléma. Budapesten és környékén 2023 augusztusáig 32 hétből 11-ben a PM 2,5 átlagos koncentrációja az egészségügyi határérték négy vagy ötszöröse volt, ami megfelel a legrosszabb európai átlagértékeknek.

Ha több év adatait elemezzük, akadnak pozitív trendek is. Lengyelország egyes részein szintén nagy a légszennyezettség. Ám 2018 óta – ez az általunk elemzett első év – folyamatos javuló tendencia mutatkozik. Vegyük például Krakkót, az ország második legnagyobb városát. Míg 2018-ban a térségben az éves szennyezettségi szint közel járt a 25 mikrogramm/köbméterhez, 2022 végén 20 százalékkal alacsonyabb értékeket mértek a szakemberek. A szomszédos városokban: Katowicében, Gliwicében és Tychyben, valamint Poznańban és a fővárosban, Varsóban ugyancsak csökkent a szennyezettség.

A javulás azután következett be, hogy a lengyel hatóságok elindítottak egy programot a háztartási fűtési rendszerek, közismert nevükön „füstölők” korszerűsítésére. A folyamat immár tíz éve tart.

„Azért hívjuk ’füstölőknek’ ezeket a régi kályhákat, mert szó szerint okádják a füstöt – magyarázta a lengyelországi Polish Smog Alert környezetvédelmi szervezet munkatársa, Piotr Siergiej. „Legalább 800 ezer darabot cseréltek már le országszerte, de még mindig van belőlük vagy 3 millió. Szóval ez egy lassú átállási folyamat.”

Krakkó környékén, ahol 2019-ben tiltották be a szén- és fatüzelést a háztartásokban, mára szinte az összes régi fűtőberendezést kicserélték.

Hogyan befolyásol a közvélemény?

„Tíz évvel ezelőtt, ha Lengyelországban a légszennyezésről beszéltünk, az emberek legyintettek, hogy ez nem olyan nagy ügy. Teljesen szemellenzősen reagáltak” – emlékszik Sierjiej. „Az évekig tartó struccpolitika után annál nagyobb sikerként kell tekinteni a mostani szemléletváltozásra. Nyilván a jogszabályban foglaltak a mérvadók. A politikusoknak azonban végső soron mégiscsak a választók akaratának megfelelően kell cselekedniük.”

Olaszországban a környezetvédelemért kampányolók hasonló kihívással szembesültek, miközben megpróbálták áthidalni a tudomány és a hétköznapi élet közötti szakadékot: „Az emberek nem igazán fogják fel a légszennyezettség ügyét. Mivel gyakran nem látható számukra a probléma, a hatásait sem képesek megérteni” – mondta Gerometta.

A dolgok azonban változnak.

Egy 2022-es Eurobarométer-felmérés szerint az európaiak többsége ma már komoly problémának tartja a légszennyezés okozta légzőszervi megbetegedéseket. Bár sok válaszadó azt mondta, hogy nem érzi magát jól informáltnak a jelenlegi előírásokkal kapcsolatban, a tájékozottak nagy többsége úgy véli, hogy a levegőminőséget garantáló szabályokat szigorítani kellene.

A fenti cikk az Európai Adatújságíró Hálózat (EDJnet) több médiumának együttműködésével jött létre. A szerkesztést a DW újságírói, Gianna-Carina Grün és Zulfikar Abbany végezték. A magyar fordítást Valaczkay Gabriella készítette és Bogár Zsolt szerkesztette.

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatók.