Japánban a karácsonynál is nagyobb ünnep az óév vége és az új év kezdete, ezt az időszakot úgy nevezik, „nenmacunensi". Az ünnepekhez különféle rituálék és szokások is kapcsolódnak, ezek közül az egyik legfontosabb az oszodzsi, vagyis az év végi nagytakarítás: a családok ekkor portalanítanak, leszedik a pókhálókat a sarkokból, fényesre csiszolják a fürdőszoba falait és kiselejtezik a felesleges tárgyaikat, hogy makulátlanul induljon az újév.

Míg hazánkban az igazi selejtezést és nagytakarítást inkább tavasszal szokták végezni, Japánban az év végén teszik meg mindezt, ráadásul a rendrakást a japán guru, Marie Kondo nevével fémjelzett és általa kidolgozott módszer segíti, ami során

nem helységenként, hanem kategóriánként rakhatunk rendet a ruhák, konyhai eszközök, hobbikellékek, fényképek, takarítóeszközök területén egyaránt.

 

Marie Kondo módszerének lényege „az örömtelenség felszámolása, a hétköznapi tiszta öröm középpontba helyezése". A japán rendrakási specialista módszere a rendrakás mellett az átlátható tároláshoz is iránymutatást ad, és mostanra már az egész világon közel 900, Magyarországon pedig kettő általa képzett tanácsadótól is kérhetünk segítséget, ha kipróbálnánk a módszert.

Képesítés nélkül senki sem adhat Marie Kondo-féle tanácsokat

Tőlünk nyugatra is van múltja a rendszerezésnek: Amerikában a rendszerezési tanácsadás már több évtizedes múltra visszavezethető szakma (home organizer), hazánkban azonban nincs még nagy piaca a szolgáltatásnak. Ezért Lipták Zitának, hazánk első okleveles KonMari tanácsadója mindent a nulláról kezdett, amikor fejébe vette, hogy elsajátítja a szakmát.

Lipták Zita 2017-ben ismerte meg a módszert, ekkor olvasta el Marie Kondo első könyvét, majd rakott rendet az otthonában a technika segítségével. Ekkor még hazánkban egyáltalán nem, de a szomszédos országokban is csak elvétve voltak végzett KonMari rendrakási szakértők, ennek ellenére úgy döntött, hogy ő is tanácsadó lesz. „2018 áprilisában végeztem el Marie Kondo nemzetközileg elérhető, oklevelet adó képzését, az elsőt Európában, hiszen a tanfolyamot azelőtt csak Amerikában szervezték."

A tréningen és a programban részt venni már évekkel ezelőtt sem volt kis befektetés: nagyságrendileg egymillió forintba került a képzés, szállással, utazással és az egyéb költségekkel. Ma a honlapon elérhető információk alapján

a beiratkozás díja 2250 dollár, míg a tanácsadók éves licenszdíja 500 dollár.

Az éves díjért cserébe a tanácsadók Marie Kondo honlapján szereplő hivatalos listán is megjelennek, ahol fokozat és ország szerint kereshetjük meg a megfelelő szakembereket. Képesítés nélkül senki sem adhat Marie Kondo-féle tanácsokat, a módszer jogvédett, így aki tanácsadóként szeretne dolgozni, az kénytelen időt és energiát fektetni a képzésbe.

A tanfolyam után jött a gyakorlat megszerzése: az kaphatja meg a tanácsadói címet, aki legalább 10 foglalkozást (kb. 30 órát) tart legalább két ügyfél otthonában, majd ezt dokumentálja. Ezt követően egy online vizsgát kell teljesíteni, ezután lehet aláírni a KonMari Tanácsadói szerződést, majd az éves, 500 dolláros tagdíj befizetésével lehet aktiválni a tagságot.

A tanácsadók a módszert integrálhatják az egyéni gyakorlataikkal, az egyetlen szabály Lipták Zita elmondása szerint az, hogy egyértelműen kommunikálják, ők nem Marie Kondo cégének az alkalmazottai, és a tanácsadás során a személyes álláspontjukat képviselik egy-egy adott kérdésben. „Például többen nem értenek egyet azzal, hogy Marie Kondo mostanra már együttműködik olyan cégekkel, amelyek újabb és újabb tárgyakat adnak el, de ezt nem is kell követniük."

Lehetőség van arra, hogy a lakberendezési tanácsadást ötvözzék a módszerrel: például a hazánkban elérhető másik KonMari-tanácsadó, Deák Martina egy enteriőr stylisttal dolgozik együtt, a KonMari-tanácsadás a csomag része.

A környezettudatos életmódhoz jó kezdet a rendrakás

Lipták Zita úgy látja, a szolgáltatásba nem azok fektetnek be, akik könnyen megengedhetik magunknak, hanem inkább azok, akik az átlagnál tudatosabbak.

Az ügyfelei közt volt huszonéves egyetemista, harmincas több gyermekes édesanya, sőt férfi felsővezető is, aki az irodájába kérte a szolgáltatást.

A KonMari-módszer Lipták Zita szerint a tudatosságra ösztönöz, hiszen már csak azért sem térünk vissza a régi rossz szokásainkhoz, a rendetlenséghez, mert rengeteg időt és energiát kell a rendrakásba fektetni: „Minden egyes tárgy esetében meg kell válaszolnunk azt a kérdést, hogy az örömet okoz-e? Ennyi döntést meghozni fárasztó mentálisan, ezért maximum 4–5 órát szoktunk egy huzamban dolgozni szünetekkel.”

A tanácsadó fontos feladata az, hogy segítsen az ügyfélnek az időbeosztást tartani. „Olyan, mint egy személyi edző, akinek a feladata kereteket adni, segíteni az elakadásokban, így az ügyfélnek van kihez fordulnia, ha nem tudja eldönteni, hogy mi legyen egy-egy tárggyal.”

Marie Kondot sok kritika érte eleinte, amikor még úgy fogalmazott a könyvében, hogy rakd be zsákokba és dobd ki! Nekem fontos volt már a kezdetektől, hogy ne a kukába dobjuk ki a kiselejtezett dolgokat, hanem a keletkezett hulladékot a megfelelő helyre vigyük el.

Mint mondja, a tanácsadók alapvetően nem visznek el kiselejtezett hulladékot az ügyfél otthonából, de Nyugaton ezt gyakran extra szolgáltatásként nyújtják. Lipták Zita azonban nem látja Magyarországon széles körben működőképes modellnek azt, hogy valaki még azért is fizessen, hogy a rendrakás után elvigyék a felesleges dolgait. A tanácsadó szerint itthon elsősorban érzékenyíteni kell az embereket arra, hogy megértsék, miért jó ingyen odaadományozni a számukra felesleges dolgokat.

Hiszen hazánkban a legtöbben az „ez még jó lesz valamire” elgondolással szocializálódtak, és ragaszkodnak a tárgyaikhoz, így nehezen értelmezhető számukra az, hogy az adományboltba ingyen bevigyék a dolgokat, amit ott majd pénzért eladnak.

Ezzel szemben például Amerikában teljesen természetes, ha valami felesleges, azt beviszik egy adományboltba, vagy odaadományozzák valamilyen szervezetnek.

„Emellett az is fontos, hogy ami nem adományozható, azt se dobjuk csak úgy ki, hanem olyan helyre vigyük, ahol a hulladékot újrahasznosítják.” Nehéz kérdés a használt, felesleges könyvek esete, hiszen Lipták Zita tapasztalatai szerint már rengeteg antikvárium telítődött, nem fogad be könyveket, így szerinte egy ponton már az is jó, ha a könyveket a szelektív papírgyűjtőbe dobjuk.

„Nehéz körülmények között különösen jót tesz az, hogy ha az ember ott cselekszik, ahol valóban hatást tud gyakorolni"

Lipták Zita szerint „a KonMari-módszer hasonló, mint egy életvezetési coaching tanácsadás: a rendrakás kapcsán nem ritkán kezdünk a kevésbé kézzelfogható dolgokkal is foglalkozni a saját életünk kapcsán, például felülvizsgáljuk azt, hogy mit csinálunk a szabadidőnkben, hogy vagyunk az emberi kapcsolatainkkal, miben találjuk meg az örömünket." Ráadásul ha valaki a saját környezetében „rendet tud tenni”, az megnyugtathatja, ellenben ha folyamatosan azokon a dolgokon rágódik, amiket nem befolyásolhat, az csak félelmet és bénulást eredményez.

Az is célja, hogy ügyfeleit segítse közelebb kerülni a fenntartható életmódhoz, a kisebb ökológiai lábnyom eléréséhez:

örömet okozhat magának és a környezetének az ember azzal, ha tisztázza magában, hogy mire van valójában szüksége, és nem zsúfolja tele felesleges dolgokkal az otthonát.