Rákgyógyítás mesterséges intelligenciával: hogyan veszi fel Európa a versenyt a világszinten is rossz helyzettel?

„Nem daganattípusokat kezelünk, hanem génhibákat” – így foglalja össze annak a terápiás módszernek a lényegét Peták István rákkutató, az Genomate Health alapítója, amely jelentős sikereket ígér a különböző daganatos betegségek kezelése során. Peták 1995 óta dolgozik a precíziós onkológia fejlesztésén, ezzel a módszerrel a daganatok genetikai hátterét vizsgálják és a vizsgálati eredményeknek megfelelően, a daganat biológiai működését, a molekuláris célpontot figyelembe véve fejlesztenek ki gyógyszereket és utána a célpontok alapján választják ki a betegnek megfelelőt.

Az eljárás kifejezetten a rákos sejtekben lévő hibás génekre irányul, a környező, egészséges sejteket pedig óvja a károsodástól. A hagyományos kezelési eljárások során, így például a kemoterápiás gyógyítás esetében olyan kezeléssel pusztítják el a rákos sejteket, amelyek általánosságban gátolják a sejtosztódást minden sejtben. A sugárterápia alatt „nagy energiájú sugárzásnak” teszik ki azokat. A célzott gyógymódokhoz célzott gyógyszeres kezelést biztosító eljárás az immunterápia, amely az immunrendszer azon képességét állítja helyre, amely elpusztítja a daganatot okozó sejteket.

A Peták által vezetett kutatócég a mesterséges intelligenciát alkalmazza és tökéletesíti a rákdiagnosztika, az onkológiai kezelés és gyógyszeres kezelés során. 2021-ben ezért a fejlesztésért elnyerték az Európa legígéretesebb technológiai vállalkozásának járó Jövő Unikornisa díjat is.

„Van olyan mesterséges intelligencia, amely megtalálja a daganatos sejteket a mikroszkópos képen és segíti a diagnózist, de egyébként nagyon érdekes módon még azt is megjósolja, hogy milyen génhibák vannak a sejtekben” – magyarázza a rákkutató.

A Peták kutatócsoportja által kifejlesztett módszer 80 ezer döntésből álló tudásháló felhasználásával és speciális algoritmusok alkalmazásával a legmegfelelőbb, személyre szabott terápia kiválasztásában segíti az orvost. Peták úgy fogalmaz: „az a jövőképem, hogy az orvos egy szoftvert fog felírni receptre, személyre szabott kezelés megtervezéséhez javasol majd programot az adott beteg számára, és ezek között a szoftverek között lesz majd verseny a jövőben”.

Kevés zöldség, sok dohányzás

A Rákügyi Országprofil 2025 februárjában kiadott jelentése rámutat, hogy 2020-ban 66 459, 2021-ben 66 652, 2022-ben 70 816 újonnan regisztrált rákos megbetegedés volt Magyarországon. A növekvő tendencia folytatódott 2023-ban, ekkor a KSH adatai alapján a regisztrált rosszindulatú daganatos megbetegedések száma 70 933 volt összesen. Peták úgy véli, a romló statisztikák összeadódnak, mert sok helyen vagyunk majdnem az „elsők”: Magyarországon rekordszámú a dohányzó, elhízott emberek aránya. Amiben viszont az abszolút utolsók vagyunk, az a zöldségfogyasztás. Rosszul működik a rákprevenció is, a vastagbélrákszűrésen a lakosság 8%-a, az emlőrák szűrésen pedig kevesebb, mint 50%-a vesz részt a rákkutató szerint.

Érdekes statisztika, hogy a halállal végződő daganatos megbetegedések listájának első kilenc helyén európai uniós tagállamok állnak, a tizedik Nagy-Britannia és csak ezt követik a világ más országai. Az Európai Szabadalmi Iroda idei kutatása (EPO) szerint annak ellenére, hogy a világ népességének csupán 10%-át teszi ki Európa lakossága, az összes rák okozta haláleset 20%-a itt fordul elő. Ugyanakkor a rák globálisan is jelentős veszélyt jelent az emberiség egészségügyi állapotára: a világon előforduló összes megbetegedés 25%-át rosszindulatú daganatos megbetegedések okozzák. Az Európai Unió hivatalos oldalán közzétett adatok alapján

évente 2,7 millió embert diagnosztizálnak rákkal az Unió országaiban és a daganatos megbetegedések közel a fele, 1,3 millió eset halállal végződik.

A feltételezett számítások szerint, ha ez az exponenciálisan növekvő tendencia folytatódik, 2040-re 3,24 millió ember eshet a rákos megbetegedések áldozatául a tagállamokban.

Európai rákkutatás-fejlesztési hajrá

Az Európai Unió rákkutatást támogató inkubátorprogramjai nem csak az agresszív kórral futnak versenyt, hanem a feltörekvő amerikai és kínai cégek teljesítményével is. Az EPO legfrissebb adatai szerint a szervezet kezdeményezésében résztvevő 39 tagállamban összesen 1500 rákkutatással foglalkozó startup van. Az USA-ban 1325 ilyen cég van, az itt működő, rákgyógyítással foglalkozó startupok 40%-a, az EU-ban 24%-a tudott stabil üzleti vállalkozássá fejlődni. Az EU a Horizont Európa, az EU4Health, a Digitális Európa, az Euratom program és az Interregionális innovációs beruházásokon keresztül támogatja az onkológiai kutatásokkal foglalkozó startupokat.

A Horizont Európa program résztvevőjeként fejlesztette ki a csontvelő diagnosztikát segítő mesterséges intelligenciával működő analitikai rendszert a spanyol Spotlab. A startup kutatási eredményének lényege, hogy a MI a csontvelő mikroszkópos felvételeinek elemzésével képes több tízezer sejt elemzésével pontos diagnózist készíteni. Spanyolország az európai rákkutatás éllovasa, több, mint 100 kutatóközpontban foglalkoznak az onkológia fejlesztésével, azonban a klinikai gyakorlatba történő adaptálás még elmaradott.

A svájci Vaccentis biotechnológiai vállalat ennél nagyobb léptékben fejleszti a precíziós onkológiához kapcsolódó vakcináját. A módszer célja, hogy a beteg daganatszövetéből kivont fehérje alapján egyedi tumorvakcinát fejlesszenek ki és ezzel hatékony, kevesebb mellékhatással járó egyedi kezelést biztosítsanak. Az ambiciózus tervek szerint 2028-2029-re engedélyezik a vakcina forgalmazását, jelenleg a vizsgálatokat 1500 daganatos beteg kezelésében tesztelték, akik pozitívan reagáltak a terápiára – nyilatkozta Ingrid Rauter (osztrák) orvosigazgató és kutatás vezető a Der Standard osztrák lapnak.

A személyre szabott kezelések úttörői között a Litván Vilniusi Egyetemi Kórház Santaros Klinika is szerepel. A gyermekkori rákos megbetegedések sokkal kezelhetőbbek, mint amelyek idősebb korban alakulnak ki és a az onkológiai betegséggel diagnosztizált gyermekek több mint 80%-a meggyógyul – nyilatkozta Prof. Jelena Rascon, a VUH Santaros Klinika Gyermek-onkohematológiai Központjának vezetője. A modern onkológiai kezelés során olyan sejtterápiát alkalmaznak, amely az immunrendszert erősíti és készíti fel a rákos sejtek elpusztítására.

Ez a cikk a PULSE projekt keretében készült. Elkészítéséhez hozzájárultak: Ana Somavilla, Fran Sanchez Becerril (El Confidental/Spanyolország), Magdalena Pötsch (The Standard/Ausztria) Justė Ancevičiūtė (Delphi/Litvánia), Kuglics Sarolta (HVG/EUrologus