Egyesek szerint már összeomlott, mások szerint az összeomlás szélén van a közoktatás, de tény, hogy nincs elég tanár, aki van, az megalázó bérért dolgozik központi tanterv alapján, rossz központi egyentankönyvekből, megterhelően sokat, az iskolaépületek sok helyen rohadnak, a tanulói teljesítmények egyre romlanak, a rendszer világszinten is a legkevésbé egyenlíti ki az otthonról hozott különbségeket. Mindez ellen – a legális érdekérvényesítési lehetőségüktől megfosztva is – egyre többen emelnek szót a pedagógusok közül. A hatalom viszont szintet lépett a retorziókban, amikor tanárokat rúg ki állásából, és több száz fenyegető levelet kézbesít a polgári engedetlen pedagógusoknak. A több száz „renitens” tanár közül ismerje meg Kollár Melinda, a budapesti Karinthy Frigyes gimnázium földrajz-német szakos tanárának véleményét.
Sosem akartam forradalmár lenni. Most sem hiszem, hogy az lennék, bár pénteken, amikor a tömegben elindultunk a tankerület felé, egy pillanatra hatalmába kerített az érzés. Ahogyan szerdán is a meghatódottság könnyeivel küszködtem, amikor a Margit hídnál azt láttam, mennyi embernek fontos, hogy valami változzon az oktatásban.
Gimnazista korom óta tanár szerettem volna lenni, két okból is. Egyrészt személyiségemet meghatározó tanáraim voltak a négy év alatt, másrészt ez az időszak volt életem egyik legjobb szakasza.
A mai diákok nem megélik, hanem túlélik ezeket az éveket, mert rengeteg tanórájuk van, utána ezekre készülni kell. Elavult tananyagot kell tanítanunk, az sem mindegy, hogy milyen tankönyvből. Sok iskolában rettenetes tárgyi feltételek között dolgoznak. Nálunk az esős napokon vödröket kerülgetünk, és penészes termekben tartunk órát. Ez csak néhány probléma a mindennapjainkból.
Ha hosszabb távon gondolkodunk, a legnagyobb gond az, hogy nem tudjuk, ki fog tanítani 5-10-15 év múlva. A tantestületek jelentős hányada addigra nyugdíjba megy, a fiatalok pedig nem jönnek. De miért is jönnének ennyi pénzért…
Ezek a problémák nem a jelenlegi kormány idején alakultak ki, de sajnos nem változott semmi pozitív irányba az elmúlt években. Gyerekeink jövőjéért kell most kiállni, a pénteken kapott levél ellenére folytatnia küzdelmet!
Nem forradalmár szeretnék lenni, hanem földrajz-német szakos tanár egy középiskolában!