Élet+Stílus hvg.hu 2022. május. 03. 13:13

Egy kiszivárgott dokumentum szerint az amerikai Legfelsőbb Bíróság megszavazta az abortuszhoz való alkotmányos jog eltörlését

A Politico megszerezte az amerikai legfelsőbb bíróság kiszivárgott véleménytervezetét, amely szerint az intézmény tagjai ideiglenesen megszavazták a mérföldkőnek számító, 1973-as Roe kontra Wade határozat eltörlését. Ez a döntés kimondta, hogy az Egyesült Államok alkotmánya védi a várandós nők korlátozásoktól mentes abortuszhoz való jogát.

Itt az ideje visszaadni az abortusz kérdését a nép választott képviselőinek – fogalmazott Samuel Alito, az amerikai Legfelsőbb Bíróság konzervatív bírája abban a tervezetben, amelyet a Politico szivárogtatott ki. A februárban megfogalmazott határozattervezet célja az lenne, hogy megszűnjön az abortuszjogok szövetségi alkotmányos védelmének fél évszázados garanciája, és az egyes államok szabadon dönthessenek az abortusz korlátozásáról vagy betiltásáról – írja a Politico.

Alito azzal érvel, hogy az 1973-as abortuszjogról szóló határozat egy rosszul átgondolt és mélyen hibás döntés volt, mert oktalanul igyekezett kivenni a kérdést a kormányzati ágak kezéből, vitákat generált és mélyítette a társadalom megosztottságát. Hozzátette, hogy a terhességmegszakításhoz való jogról sehol nem esik szó az alkotmányban. Alito érvei között van az is, hogy a Roe-döntésnek számos liberális ikonnak számító kritikusa is volt: például a tavaly elhunyt Ruth Bader Ginsburg bíró és Laurence Tribe harvardi jogász professzor, akik a karrierjük bizonyos pontjain megkérdőjelezték a Roe-féle határozatot vagy annak a politikai folyamatokra gyakorolt hatását.

A véleménytervezet egy körülbelül kétoldalas listát is tartalmaz azokról a határozatokról, amelyekben az intézmény felülbírálta a korábbi döntéseket, egy lábjegyzetben pedig kitér arra, hogy az abortuszjog néhány korai támogatója „kellemetlen” nézeteket vallott az eugenika (egy adott faj kvalitásait javító tudomány) mellett. Alito szerint a Roe-határozat néhány támogatóját az a vágy motiválta, hogy csökkentsék az afro-amerikai lakosság létszámát. A dokumentum egy másik része pedig azzal érvel, hogy a házasságon kívüli terhességekkel kapcsolatos társadalmi attitűdök „drasztikusan megváltoztak” az 1970-es évek óta, az örökbefogadás iránt megnövekedett igény pedig azt mutatja, hogy az abortuszra már kevesebb szükség van.

A határozattervezet nagy része azon az érvelésen alapul, hogy 19. és 20. század eleji széleskörű abortusztilalom cáfolja azt az elképzelést, ami szerint az abortuszhoz való jog benne van az alkotmányban. A konzervatív bíró csatolt a dokumentumhoz egy 31 oldalas függeléket is, ami felsorolja ezeket a korábban elfogadott törvényeket. A 98 oldalas véleménytervezet 118 lábjegyzetet is tartalmaz, illetve tele van korábbi bírósági, kormányzati határozatokra, valamint könyvekre vonatkozó hivatkozásokkal.

A hosszú ideje fennálló bírósági eljárások során a bírók röviddel a vita után előzetes szavazást tartanak. Ezután megbízzák a többség egyik tagját, hogy írja meg a bíróság véleményének tervezetét, amit gyakran más bírókkal egyeztetve módosítanak – bizonyos esetekben akár az is előfordulhat, hogy a bírák teljesen megváltoztatják szavazataikat. A Roe-döntés eltörlése szinte azonnal az abortuszhoz való hozzáférés szigorúbb korlátozásához vezetne az USA déli és közép-nyugati területeinek nagy részén, az államok körülbelül fele pedig azonnali abortusztilalmat vezetne be, ugyanakkor továbbra is szabadon dekriminalizálhatnák az eljárást. A tervezet elfogadása esetén Mississippi államban például azonnal betilthatnák az abortuszt a terhesség 15. hete után.

Alito véleménytervezete elutasítja azt az elképzelést, hogy az abortusztilalom az amerikai nők feletti uralmat tükrözi. A választásokra regisztráló és szavazó nők aránya folyamatosan magasabb, mint a férfiaké – fogalmazott a bíró. Az ítélet az új határozat érvénybelépéséig nem számít véglegesnek.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.