Munkaügyi reformokat fogadott el az Alex De Croo vezette belga, többpárti koalíciós kormány, amelynek részeként bevezették a négynapos munkahetet – írja az Euronews. A döntések arra is kiterjedtek, hogy munkaidőn túl nem lehet munkaügyekkel zaklatni az embereket, így a dolgozók nyugodtan kikapcsolhatják telefonjaikat és nem kell e-mailekre válaszolniuk, nem kötelezheti őket erre a főnökük.

Kezdetben a munkavállalók maguk dönthetnek az új munkarendről: ha a négynapos munkahetet választják, hat hónapig lesz érvényes a döntésük, de eközben sem lesz kötelező minden héten öt helyett négy napot dolgozni. Ezután lehetőséget kapnak, hogy értékeljék a tapasztalataikat, és szabadon visszatérhetnek az ötnapos munkahétre, ha szeretnének. Az új szabályozás értelmében a jelenlegi, 38 órát lehet öt helyett négy nap alatt teljesíteni.

Tényleg megérné kevesebbet dolgozni?

Túl sokat dolgozunk, túl keveset élünk - a munka világának radikális átalakítását jó ideje szorgalmazzák már a munka utáni társadalom, az úgynevezett post-work society teoretikusai, akiknek a hangját csak felerősítette a koronavírus-járvány, és annak hatása arra, ahogyan dolgozunk. Cikksorozatunk záró részében azt nézzük meg, hogy mennyi a realitása annak, hogy a nyolcórás (vagy még ennél is több) munkánkat visszaszorítsuk.

A szabályozás egyik fő célja, hogy javuljon az emberek munkahelyi és magánéleti egyensúlya, valamint több időt tölthessenek a gyerekeikkel. A miniszterelnök szerint két nehéz év után ez egy innovatív gazdasági lépés, amely egy digitálisabb és fenntarthatóbb jövőt vetít elő.

Az intézkedés részeként a szerződéses munkavállalók (mint például az ételfutárok) jogait is bővítik, pontosítva, hogy ki minősül teljesállású munkavállalónak, valamint biztosítást nyújtva munkaköri balesetek esetére.