A pedagógusképzés átalakítása is terítékre került a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal legutóbbi, múlt heti ülésén – írja a Népszava. Az derült ki többek között, hogy a tanároktatás követelményeinek könnyítésével akarják visszaszorítani az ezen a képzési területen tapasztalható jelentős lemorzsolódást, így több hallgató juthat el a diploma megszerzéséig.

Mint írtuk, a magyar közoktatás egyik legnagyobb és idővel egyre erősödő problémája a tanárhiány, ma már ez nem a jövő: minden harmadik iskolában most sincs elég kémia- vagy fizikatanár. A Nemzeti Pedagóguskar elnöke pedig nemrég azt nyilatkozta, hogy „ha semmi nem változik, öt-nyolc év múlva kezelhetetlenül súlyos lesz a helyzet”. Ennek ellenére Maruzsa Zoltán államtitkár szerint nincs ezzel probléma.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke – aki maga is részt vett a kerekasztalon – úgy véli, a képzés "lebutítása" és a képzési és kimeneti követelmények könnyítése valóban több tanárdiplomás fiatalt eredményezhet, de a minőség rovására. Totyik Tamás úgy látja, ha a kormány tervei a jelenlegi formájukban megvalósulnak, egy középiskolai tanárnak nem kell majd a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia.

Ezt támasztja alá az a minisztériumi levél is, amit néhány hete kaptak meg a tanárképző egyetemek tanszékvezetői. Ebben egyebek mellett az áll, hogy a NAT-on és a kerettanterven túlmutató tartalmak csak akkor maradhatnak a képzési és kimeneti követelmények között, ha azok "pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen", továbbá "a felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz a köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell".

A levél azt is leszögezi, a cél az, hogy a pedagógus a középszintű érettségire legyen képes felkészíteni a tanulókat. Ha egy pedagógus emelt szintű érettségire is szeretne felkészíteni, vizsgáztatni, ahhoz egy plusz egyéves, nem nappali rendszerű képzésen kell majd részt vennie.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: