Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Eddig kiemelkedően népszerűek voltak a brit egyetemek a külföldön továbbtanuló magyar diákok körében, ez azonban gyorsan megváltozhat. 2021-től ugyanis a tandíj akár meg is duplázódhat számukra, miközben a diákhitel lehetősége megszűnt. A koronavírus viszont úgy tűnik, nem tántorítja el a külföldön továbbtanulni vágyó gimnazistákat.
Nagyon szeretnék a UK-ben továbbtanulni, de az emelt tandíj és a diákhitel megvonása miatt nagy a valószínűsége, hogy nem fog sikerülni
– foglalta össze jogos aggodalmait egy gimnazista a középiskolásoknak iskola melletti kiegészítő képzést nyújtó Engame Akadémia friss felmérésére, a véleménye pedig nagyon is jellemző volt a kutatásban részt vevők között. A Brexit miatt ugyanis jelentősen megnehezedik az uniós jelentkezők számára az angliai továbbtanulás.
Egyre több magyar középiskolás dönt úgy, hogy felsőoktatási tanulmányait nem itthon, hanem más országban kezdi meg. A 2019-2020-as tanévben már mintegy 15 ezer diák tanult külföldi egyetemeken, az idei tanévről még nincsenek megbízható adatok, de valószínűsíthető, hogy az utóbbi évek bővülése tovább folytatódott. Lévai Balázs, az Engame Akadémia társalapító-ügyvezetője szerint akár – a kötelezően előírt emelt szintű érettségi mellett – ez is közrejátszhatott abban, hogy 2020-ban rekordalacsony volt a jelentkezők száma a hazai felsőoktatásba.
A legnépszerűbb célpontoknak az osztrák és a német egyetemek számítanak, azonban az elmúlt évtized egyik legdinamikusabb növekedése az Egyesült Királysághoz fűződik: tíz év alatt csaknem megháromszorozódott a szigetországba jelentkező magyar diákok száma, ma már közelíti a 2500-at. (Népszerű célpont még Hollandia, Dánia és az Egyesült Államok.)
Akár 15 milliós tandíj
A Brexit azonban alaposan megváltoztathatja az Oxfordra, Cambridge-re vagy más brit egyetemekre vágyó magyar diákok terveit. Ugyanazok a feltételek vonatkoznak ugyanis mostantól az uniós, így a magyar diákokra is, mint az EU-n kívülről érkezőkre. És ez bizony súlyos tandíjemelkedést jelent és több kedvezmény megszűnését.
Az Engame-kutatás szerint az eddigi 9250 fontos (nagyságrendileg 3,6 millió forintnak megfelelő) uniós tandíj helyett évente 10–38 ezer font (körülbelül 4-15 millió forint) közötti összeget kell majd fizetniük azoknak, akik a brit felsőoktatásban szeretnének továbbtanulni szeptembertől (a tanulmányaikat már megkezdőkre a korábbi feltételek vonatkoznak). Azaz akár két-háromszoros terhet jelent csak a tandíj a hallgatóknak. Ezen enyhíthet valamennyit, hogy egyre több egyetem (például a University of Essex vagy a University of Stirling) jelentett be máris kifejezetten az uniós diákoknak szóló garantált ösztöndíjakat.
A másik probléma, hogy az EU-ból érkező jelentkezők elveszítik az eddigi kedvezményes diákhitel igénylésének lehetőségét is. Korábban ezt viszonylag egyszerűen igényelhették a magyar diákok is, és a kapott pénz gyakorlatilag 100 százalékban finanszírozta a tanulmányokat, ráadásul csak akkor kellett visszafizetni, amikor a korábbi diákok jövedelme elért egy előre meghatározott, magyarországi viszonylatban magasnak számító összeget.
További bonyodalmat és anyagi ráfordítást jelent, hogy a Brexit miatt a félévesnél hosszabb képzésre érkezőknek diákvízumot kell igényelniük 812 fontért (mintegy 300 ezer forintért).
Hollandia az új Anglia?
Ezek után nem meglepő, hogy az Engame-felmérésben részt vevő, korábban az Egyesült Királyságba készülő diákok 27,6 százaléka a Brexit miatt letett arról, hogy az Egyesült Királyságba jelentkezzen. Sőt, az a meglepő, hogy csak ennyien változtattak a szándékaikon.
Valószínűsíthető, hogy a brit egyetemek helyett nem hazai felsőoktatási intézményt fognak választani, hanem olyan országokat részesítenek majd előnyben, ahol a brithez hasonlóan magas színvonalon, de kedvezőbb anyagi feltételek mellett folytathatják a tanulmányaikat. Ilyen célpont például Hollandia, amely az oktatás színvonalának, a számtalan angol nyelven is elérhető képzésnek és az alacsony tandíjaknak köszönhetően évről évre egyre népszerűbb a nemzetközi és így a magyar diákok körében is. Az elmúlt öt évben átlagosan közel évi 20 százalékkal többen jelentkeztek tőlünk holland egyetemekre, azonban a várhatóan emelkedő számú nemzetközi jelentkező miatt a következő években megnehezedhetnek a bejutás feltételei – figyelmeztet Lévai Balázs.
A Brexittel összefüggésben előreláthatóan növekszik majd azoknak az országoknak a népszerűsége is, ahol a második beszélt nyelvükön tanulhatnak a diákok. Ezen a területen Ausztria és Németország továbbra is vezeti a listát, de többek között Olaszország, Franciaország, Spanyolország és a skandináv országok is élénkülő érdeklődésre számíthatnak.
Hogy a brit egyetemeken drasztikusan visszaesik az uniós hallgatók száma, azt több nemzetközi kutatóintézet is prognosztizálja, a Higher Education Policy Institute becslései szerint akár 57 százalékkal, a study.eu szerint akár 84 százalékkal.
A Covid mint iskolaválasztási szempont
Nemcsak a Brexit, hanem koronavírusjárvány is merőben új helyzet elé állította a felsőoktatási intézményeket és a diákokat. Érdekes módon azonban ez, úgy tűnik, nem annyira készteti az eredeti külföldi továbbtanulási terveik megváltoztatására a magyar diákokat, bíznak abban, hogy a tanulmányaikra már nem lesz hatással a járvány.
„A pandémia nem fog még évekig tartani, viszont a tanulásom kihatással lesz az egész életemre” – indokolta az egyik megkérdezett a külföldi egyeteme melletti tántoríthatatlanságát.
A felmérésben megkérdezettek 69,3 százaléka, míg a szülők 76,8 százalék mondta azt, hogy inkább nem vagy egyáltalán nem befolyásolja döntésüket, illetve gyerekeik döntését a Covid–19.
„Bízom abban, hogy jövőre már nem lesz annyira jelen az életünkben, mint idén, illetve ha jelen is lesz, akkor is az egyetem több év, nem gondolom hogy a Covid–19 elrontaná a következő 3-4 évemet” – írta az egyik diák az Engame-kérdésére.
Egy másik jellemző hozzáállás, szintén egy diáktól: „Tanulmányaimat nem befolyásolja, mivel mindenhol megtalálható ez a betegség, így, ha itthon tanulnék tovább ugyanakkora veszélynek lennék kitéve, mint ha egy hasonló víruskezelési országban.”
A diákokat elsősorban az utazási korlátozások késztetnék átgondolásra a járvány okán, („Mi van, ha kint ragadok, és nem engednek haza? Vagy hirtelen több hónapos határzár lép életbe?”), illetve, hogy az oktatás személyes vagy digitális formában valósulna-e meg („Magát az egyetem/továbbtanulási választásomat nem befolyásolja, ugyanakkor borzalmasan reménykedek, hogy nem lesz online oktatás, ugyanis az messze nem érné meg annyira számomra.”)
Lévai Balázs úgy véli, azon országok egyetemei kerülhetnek még inkább a nemzetközi diákok figyelmének középpontjába, amelyek a legsikeresebbnek bizonyulnak a világjárvány terjedésének megfékezésében, az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetővé tételében, valamint a felsőoktatásban hamarabb képesek biztonságosnak érződő körülmények között visszatérni a személyes oktatáshoz.
Kiváló oktatók, kiváló hallgatók – a 10 legjobb egyetem a HVG rangsorában
