Eddig leginkább híres emberek meggyilkolása miatt döntött úgy az amerikai filmakadémia, hogy kegyeleti okokból nem tartja meg a díjátadó ünnepséget az eredetileg kitűzött időpontban, járvány eddig sosem tett keresztbe az Oscar-ceremóniának.
1938-ban a Los Angeles-i árvíz, 1968-ban Martin Luther King meggyilkolása, 1981-ben pedig a Ronald Reagan elleni merénylet miatt döntöttek úgy, hogy elhalasztják az Oscar-gála időpontját. 2021-ben a koronavírus-járvány zavarhat be a legnagyobb filmünnep megszervezésébe.
Ennek megfelelően arról fog szavazni június 15-én az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia Board of Governors nevű testülete, amely a szervezetstratégiáért, a filmakadémia víziójának megalkotásáért is felel, hogy mi legyen a jövő évi Oscar-díj-átadóval.
Eredetileg 2021. február 28-ra tűzték ki a 93. gála időpontját, de a járvány sújtotta filmiparra való tekintettel felmerült, hogy nyolc héttel később kéne megtartani a ceremóniát. Arról viszont csak az 54 tagot számláló Board of Governors dönthet, hogy elhalasztják-e az eseményt, és ha igen, mikorra.
Az elhalasztás elsődleges oka, hogy nemcsak a forgatások, utómunkák csúsztak a pandémia miatt, de a bemutatók is, és az Oscart megelőző, irányadó filmfesztiválok megszervezése is elég esetleges. A cannes-i szemle például idén elmaradt, és még mindig nagy kérdés, hogy az őszi velencei filmfesztivált vagy a telluride-i filmfesztivált miként tudják majd biztonságosan megrendezni. Ez a bizonytalan helyzet pedig az Oscarról döntő akadémiai tagok helyzetét is megnehezíti, akik így nem tudnak adott esetben hozzáférni a filmekhez.