Miután az elég egyértelmű, hogy a SARS-CoV-2 vírus elleni vakcina legjobb esetben is csak jövő év elejére lesz elérhető, az is világosan látszik, hogy ha a legtöbb országban csillapodik is nyárra a járvány a szigorú óvintézkedéseknek köszönhetően, idén már nem élhetjük olyan felszabadultan az életünket, ahogy mondjuk, tavaly tettük. A járvány védőoltás hiányában ugyanis nem lesz teljesen legyőzve – erről posztolt korábban Barabási-Albert László is –, és ha nem vagyunk elég óvatosak, akkor félő, hogy később újra tetőzni fog, azaz ismét radikálisan megnő majd a fertőzöttek és az áldozatok száma. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a kijárási tilalmakat és a társas izolációt sem lehet a végtelenségig fenntartani.

A Telegraph egy cikkben épp ezért összeszedte azt a négyféle lehetséges forgatókönyvet, amely alapján Anglia lassan, fokozatosan, de lazíthatna a mostani társas távolságtartás szabályain, miután tetőzött a járvány (ez a becslések szerint ott három héten belül meg fog történni). Ezek a forgatókönyvek számunkra is tanulságosak lehetnek.

Első szcenárió: megszakított izoláció

Ha Angliában hasonló módon és tempóban zajlanak le a folyamatok, mint Kínában, akkor a lap szerint a kormány a nyár elején tehetne engedményeket az izolációra vonatkozóan. Például regionálisan lazíthatna a drákói szigoron, tehát valahol mérsékelné a távolságtartás szabályait, hogy a lakosság egy része kicsit fellélegezhessen, míg máshol megtartaná az addig is érvényben lévő intézkedéseket. A brit epidemiológiai munkacsoport azt javasolta a kormánynak, hogy a járvány csillapodásakor az ország egy részén hat hónapra szüneteltethetnék a társas távolságtartásra vonatkozó rendelkezéseket, mielőtt mindenkit újra az otthonába kényszerítenek.

Appok segítségével nyomon lehetne követni, hol jelennek meg újabb tünetes esetek az országban, ezek alapján ki lehetne számolni a hotspotokat, amelyeket időben le lehetne zárni. A Kelet-Angliai Egyetem professzora, Paul Hunter azt mondja, hogy szerinte júniusban, júliusban már sokkal ritkábbak lesznek a koronavírusos megbetegedések Angliában, egyrészt a mostani társas korlátozások miatt, másrészt a nyájimmunitás kialakulása miatt, harmadrészt pedig azért, mert a nyári melegben az ilyen fertőzések kevésbé gyorsan terjednek. Ugyanakkor ősszel visszatérhet a járvány, ha kevésbé agresszívan is, tehát a társas távolságtartás újabb bevezetésére lehet szükség.

Második szcenárió: engedjük ki az immunis embereket

A lap szerint az is egy elképzelhető megoldás, ha a sebezhető társadalmi rétegeket (krónikus betegségben szenvedők, idősek) megóvjuk, de az egészséges vagy immunitást szerzett embereket visszaengedjük dolgozni és élni a normális hétköznapokat. Ehhez szükségesek az antitesttesztek, amelyek a brit kormány ígérete szerint heteken belül a rendelkezésre fognak állni. Ezekkel ki lehetne mutatni, hogy kik azok, akik elkapták a vírust, de már nincs a szervezetükben, és az immunrendszerük antitesteket állított elő a további védekezésre. Aki immunis, az bizonyítványt kapna erről, és ezzel a dokumentummal már a társas korlátozások szabályai nem vonatkoznának rá.

Paul Hunter szerint, ha a lakosság 60 százaléka immunis lenne, akkor nem lenne tovább értelme a bezárásoknak, izolációknak. Németország Angliához hasonlóan szintén abban gondolkodik, hogy immunitásról szóló igazolásokat fognak kiadni.

Harmadik szcenárió: tesztelés, tesztelés és tesztelés

A Telegraph szerint a harmadik szóba jöhető stratégia az, hogy megvárjuk, amíg a vírusos megfertőződések száma nagyon alacsony lesz, és a megmaradt eseteket "agresszíven" lekövetik, tesztelik, izolálják, mindeközben nagyon precízen jelölnek ki karantén alá helyezendő területeket. Ez a metódus egyszer már sikeresen működött Szingapúrban és Dél-Koreában, ahol sokkal gyorsabban megküzdöttek a járvány oroszlánrészével, mint más országokban. Jeremy Hunt korábbi egészségügyi miniszter szerint ez a megoldás sokkal kíméletesebb lenne a gazdaság számára, mert nem kéne a teljes országot leállítani, csak azokat az embereket, akik valóban betegek vagy betegek lehetnek.

A két említett délkelet-ázsiai országban is nyitva tudott maradni a járvány tetőzésekor a boltok, éttermek, irodák jelentős része – mondja Hunt. Ehhez persze tömeges tesztelés kellett, bárkinek, akinek bármilyen tünete volt, azonnal tesztelték, ahogy azt is, aki érintkezett a potenciális fertőzöttel. A brit kutatók úgy gondolják, hogy Angliában a tömeges tesztelésekre akkor kerülhetne sor, ha már eleve alacsony a megbetegedések száma, ilyenkor könnyebb lenne ugyanis az egyes eseteket lekövetni, a kontaktkutatásokat végrehajtani.

Az MIT egyébként már meg is osztott egy bárki által hozzáférhető és fejleszthető alkalmazást, amely értesítené a felhasználókat arról, ha valaki olyannal találkoztak, akinek pozitív volt a teszteredménye, így azonnal önkéntes karanténba tudnának vonulni.

Negyedik szcenárió: kivárni a megfelelő gyógykezelést

Az egyetlen igazán hosszú távú megoldás azonban a vakcina megjelenése vagy a megfelelő gyógykezelés kifejlesztése lenne. Utóbbira idén nagyobb esély van. Tucatnyi kutatás zajlik jelenleg is, amelyek például a HIV- vagy a malária ellen használt antivirális szerekkel kísérleteznek, hátha azok a koronavírusos betegek számára is alkalmazhatók. Szóba jöhet még a felgyógyult betegek vérplazmája is, amelyet a COVID-19 betegeknek adnának, ezzel az úgynevezett passzív immunizálással próbálnának segíteni a súlyos állapotban lévő embereken.