Élet+Stílus MTI 2019. október. 04. 10:14

Fotók: Csupaszpofájú tamarin született a Szegedi Vadasparkban

Az egy hónapos kölyköt a szerencsésebb látogatók már megfigyelhetik.

A Szegedi Vadaspark 2012-ben kapcsolódott be az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) fajmegmentési programjába (EEP). A csupaszpofájú tamarin a vadaspark egyik legnagyobb kuriózuma, a világ állatkertjeiben kevesebb mint kétszáz egyedet gondoznak a nemzetközi adatbázis szerint, a faj Magyarországon csak Szegeden látható.

A Tisza-parti állatkertben két éve nevelt nőstény és a tavaly érkezett hím kölyke szeptember 6-án jött világra, azóta is szépen növekszik. A kölyök - más karmosmajmokhoz hasonlóan - ideje nagy részét apjába kapaszkodva tölti. Ennek egyik oka, hogy a szülőkhöz viszonyítva nagy méretűek a kölykök, ezért nem tudja az anya ellátni őket egyedül. Nemcsak az apa, hanem az idősebb testvérek is besegítenek, beletanulva az utódnevelésbe.

Zoo Szeged / Endrédi Lajos

A többi karmosmajomhoz hasonlóan a 430-480 grammos tömegű, 20-28 centiméter testhosszú csupaszpofájú tamarin is főleg az esőerdők lombkoronájában él kisebb csapatokban, amelyeket egy domináns nőstény vezet. A csapat többi tagja alárendelt, nem szaporodó nőstényekből, hímekből és utódaikból áll.

A latin nevének - bicolor - megfelelően kétszínű, elöl fehér, hátul barnás szőrű karmosmajom elsősorban pókokkal és rovarokkal, gyümölcsökkel és a fák nedvével táplálkozik. Az utóbbi kiváltására Szegeden kifejlesztettek egy keveréket, amely rizslisztet, tejport és különféle tápszereket tartalmaz.

Zoo Szeged / Endrédi Lajos

A csupaszpofájú tamarinból kevés él már eredeti élőhelyén, Amazónia középső részének esőerdeiben, ezért veszélyeztetett fajnak számít. Csakúgy, mint sok más amazóniai faj esetében a legfőbb veszélyt az élőhelyének pusztulása, az esőerdők irtása jelenti.

(Címlapi képünk illusztráció.)

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.