Megyeri Szabolcs, Zugló főkertésze igyekszik megfelelni a zöldgondolatnak, de úgy véli, a városi lét egyre környezetkárosítóbb.
„Gyerekkoromban erősen introvertált személyiség voltam, a kertben éreztem jól magam, ahol, ha egyedül voltam is, sosem voltam magányos” – mondta a HVG hetilapnak Megyeri Szabolcs, Zugló főkertésze, blogger.
A kertészmérnök – akiket sokan egyfajta modern Bálint gazdának neveznek – úgy véli, nem túlzás, hogy Zuglóban súlyos bírságot szabnak ki arra, aki például a Rákos-patak sáros szélén parkol.
„A házak és az úttest közötti keskeny sávok a városok zöldítésének legfontosabb tartalékai. Hiszen hiába ültet el most a Főkert tízezer fát Budapesten, a következő tízezret már nincs hova. Az autókkal nem csak akkor van baj, amikor mennek, a zöldfelület szempontjából nagyobb kárt okoznak, amikor parkolnak. Ezért szorgalmaztam a Virágzó Zugló programot, amikor a lakókkal együtt ezeket a gyakran elhanyagolt sávokat telepítjük be. Mi adjuk a növényeket, de az ültetés és a későbbi gondozás már az ő feladatuk. Ezzel magánpénzt és munkaerőt vonunk be a közterületek zöldítésbe” – mondta Megyeri a lapnak.
A kertészmérnök igyekszik megfelelni a zöldgondolatnak: ha teheti busszal, vagy biciklivel jár, nem vesz nejlonzacskót a boltban, de úgy gondolja, a városi lét egyre környezetkárosítóbb. „A kilencvenes években kiürültek a kiskertek, mert a Tescóban olcsóbban meg lehetett venni a salátát, mint ha a kerttulajdonosok maguk vesződtek volna vele. Ez ma már nem teljesen igaz; magyar bogyósgyümölcsöket például már alig lehet megvenni a piacon, mert nincs, aki leszedje. Azt is tudjuk, hogy más az íze a kerti paradicsomnak, mint amit a szupermarketben megveszünk.”
Megyeri Szabolcs arról is kifejtette a véleményét, hogy mennyire változik a növényzet a globális felmelegedés és az új trendek hatására, hogy érdemes-e bedőlni a mediterrán fajtáknak, vagy maradni a bevált hazaiaknál.
A klímaváltozás igazságot szolgáltat, ami nem bírja, annak mennie kell. Ha biztosra akarunk menni, és kevés munkával maradandót létrehozni, akkor nézzük meg, mi nő vadon az erdőben: biztos, hogy velünk marad a kökény, a bükk, a tiszafa, a som, a bodza.
A teljes interjút elolvashatja a friss HVG hetilapban, illetve a hvg360-on!