Az okostelefon előtti időkben még nem hittük volna, hogy ma már kutatók fogják vizsgálni: milyen az, ha az emberek szoronganak attól, hogy lemerül a mobiltelefonjuk. A nomofóbia azért létező jelenség, mert a fél életünk rajta van a mobilunkon.
Ha a töltöttségi szint 5 százalék köré süllyed, többeknél jelentkezik egy enyhe szorongás: fogják magukat, és azonnal hazamennek, hogy töltőre tegyék a telefonjukat. Mások gyorsan keresnek egy kávézót, ahol a töltöttségi szintet fel tudják tornázni legalább 50 százalékra. A pánik esetleg arra ösztönözhet egyeseket, hogy random idegenekhez forduljanak töltős segítségért. Aki pedig előrelátó, annál eleve van mindig egy power bank.
Olyan erősen függünk az okostelefonunktól, hogy másfél évvel ezelőtt minden fenntartás nélkül könnyen elterjedt az az álhír, hogy egy fiatal lány lekapcsolta nagypapáját a lélegeztetőgépről csak azért, hogy be tudja dugni a töltőjét.
Pedig valójában mi érezzük magunkat úgy, mintha lekapcsolnának minket a gépről, mikor lemerül a mobilunk, hiszen a telefonunkon ma már rajta van a fél életünk. Itt szervezünk le találkozókat, munkahelyi tárgyalásokat. Ha nincs Messengerünk, Viberünk vagy What's upunk, akkor fontos megbeszélésekről maradhatunk le, időpontokról csúszhatunk le. Ételt is a telefonunkon rendelünk. A nyaralásról kizárólag a mobilunkon tárolunk képeket. És még sorolhatnánk, hogy hányféle módon függünk a telefonunktól.
A Wired magazin témába vágó cikke szerint a lemerülésparára alapoz a Die With Me applikáció, amellyel akkor is lehet chatelni, ha 5 vagy annál kevesebb százalékon áll a telefonunk töltöttségi szintje. "Haljunk meg együtt a chatszobában az offline békébe vezető utadon" – hangzik a Die With Me szlogenje. Az app ötlete onnan jött, hogy egy Dries Depoorter művész egyszer éjszaka eltévedt Koppenhágában, és lemerült a telefonja, amelynek a segítségével visszatalált volna a hoteljéhez.
A nomofóbia – amely félelem a mobiltelefontól való megfosztottágtól és a mobilkapcsolat hiányától – létező szorongás, a terület kutatói pedig megfigyelték már, hogy a telefon lemerülése főként azért okozhat idegességet, mert egyre inkább ezen az eszközön múlik, hogy a kapcsolatainkat fenn tudjuk-e tartani. Şengül Uysal, a törökországi Erciyes Egyetem kutatója szerint a mobiltelefonok alapvető rendeltetése, hogy lehetőséget adjanak az embereknek arra, hogy egyszerre több mindenkivel kommunikáljanak, és ezáltal valamennyire ki tudják küszöbölni az egyedülléttől való szorongásukat.
"De ha úgy használod a mobilodat, hogy elkerülöd a személyes kapcsolatokat, akkor kommunikációs függőséget generálsz" – mondja Uysal. Ezért okozhat pánikot egyes esetekben, ha a telefon lemerül, és ezért jelent hosszú távon szorongást a töltöttség alacsony szintjétől való "félelem", mert sarkosan fogalmazva, a társas életünk függ a telefonunk bekapcsolt állapotától.
Uysal megállapította, hogy a diákok körében az általános idegesség oka gyakran hozható összefüggésbe az okostelefonok elvesztésétől, lemerülésétől való félelemmel.