A juhtenyésztők nem boldogok: a medvék elpusztításával fenyegetőznek.
A Keleti- és a Középső-Pireneusokban, a hegység francia oldalán több mint 40 barnamedve él, az Atlanti-, más néven Nyugati-Pireneusokban azonban egy vadász 2004-ben kilőtte az ott élő utolsó medvét, Cannelle-t. Két hím barnamedvét már korábban betelepítettek a térségbe, Béarn vidékére, ezekhez hoztak most nőstényeket Szlovéniából.
A betelepítés terve felbőszítette a Béarn vidéki (az Atlanti-Pireneusokban) juhtenyésztőket, akik az első nőstény állat kihelyezésének napjára sokfelé
úttorlaszt emeltek és átvizsgálták azokat a gépjárműveket, amelyeket alkalmasnak véltek medve szállítására.
Az állatot azonban nem sikerült elkapniuk csütörtökön, mert a hatóságok helikopterrel szállították a vadonba, meg nem nevezett helyre. Az újabb lázongások megelőzésére a második nőstény szabadon engedésének napját már nem is közölték.
A másfél mázsás, hét-, illetve nyolcéves nőstény medvék a Claverina és a Sorita nevet kapták, amely a béarni tájnyelven örökösnőt és/vagy a kulcsok őrzőjét, illetve húgocskát jelent.
A második medve helikopterrel történt sikeres kihelyezését Francois de Rugy környezetvédelmi miniszter jelentette be pénteken, hangsúlyozva, hogy ez "egy különleges nap a Pireneusok, a természetvédelem és az élővilág sokszínűsége szempontjából".
Szakértők szerint a Keleti- és Középső-Pireneusokban élő, két ütemben, 1996-ban és 2006-ban megalapozott medvepopuláció még nem eléggé életképes, szükség van a mennyiségi, de még inkább a minőségi (genetikai) megerősítésükre. A Pireneusokban ma élő összes medve Szlovéniából származik, vagy onnét betelepített állat leszármazottja.
(Fenti képünk illusztráció.)