Az agynak kétségtelenül feladatot jelent egy Beethoven-koncert befogadása vagy egy komplex trigonometriai feladat megoldása, de a tudomány most azt állítja, hogy a borkóstolás még ezeknél is jobban képes stimulálni az agyat. Nyilván nem a vedelésről van szó, hanem a bor ízének a koncentrált megtapasztalásáról. A szakértők szerint ebben a folyamatban több szenzoros és motoros rendszer is részt vesz, csakúgy, mint a kognitív folyamatokért és a memóriáért felelős központi rendszer, nem is szólva az érzelmeket és az élvezeteket feldolgozó rendszerekről. Vagyis az agyunk jobban dolgozik ilyenkor, mint zenehallgatásnál vagy matematikai feladatok megoldásánál.
A jelenség többek között azzal magyarázható, hogy az ízek, amelyeket érzünk, valójában nem az ételben vagy az italban vannak, hanem az agyunk hozza létre őket. (Hasonló a helyzet például a színekkel is.) Az ízlelés abban különbözik a többi érzékeléstől, hogy több érzékszervünk vesz részt benne: a szaglásra, a látásra, az érintésre is szükség van hozzá. Közben bekapcsolódik a memóriánk is, hogy felidézze a korábban érzett ízeket, és a hormonrendszer is aktivizálja magát egy dopaminválasz kedvéért.
Egy 2017-es tanulmányból pedig azt is megtudjuk, hogy még a hangoknak is szerepük lehet az ízlelésben: a kóstolóknak az értékelését legalábbis befolyásolja, ha előtte hallják, amint a dugót kihúzzák az üvegből.
Vagyis egy multiszenzoros élményről van szó, amely alaposan megdolgoztatja az agyunkat.