Kedden az utolsó csapdába esett thai fiút is kihozták a barlangrendszerből, és sikeres megmentésüknek együtt örült a világ. A gyerekeket viszont azonnal kórházba szállították és karanténba zárták, mivel a trópusi barlangokban nyüzsögnek az olyan kórokozók, amik akár halálosan is megbetegíthetik őket.
Belegondolni is szívszorító, mit élhettek át a barlangban csapdába esett thai fiúk szülei, míg a gyerekeik megmenekülésére vártak. Hiába hozták ki viszont az utolsó fiút is a mélyből, a szülőknek még várniuk kell a találkozással – arra pedig meg még tovább, hogy megölelhessék a gyerekeiket. Most kezdődik ugyanis a második felvonás, ez kevésbé látványos, de legalább olyan fontos a gyerekek túlélése szempontjából.
A Vaddisznók focicsapat tagjai most a Chiang Rai Kórházban vannak megfigyelésen egy steril szobában, a külvilággal pedig egyelőre csak egy üvegfalon át érintkezhetnek. Ahhoz, hogy a szüleikkel találkozhassanak, előbb egy sor vizsgálaton kell átesniük, ráadásul az első találkozás sem lesz kifejezetten ideális, csak két méterre közelíthetik meg egymást, és a szülőknek védőfelszerelést kell felvenniük.
Ez a fokozott elővigyázatosság elsőre talán túlzásnak tűnhet, viszont nagyon is indokolja az a tény, hogy a fiúk egy trópusi, vízzel elárasztott barlangban töltöttek 18 napot. A BBC összeszedte azokat a betegségeket, amik egy ilyen kaland során veszélyeztetik a járatokba tévedő embereket – és amik miatt most nagyon alaposan meg kell vizsgálni a fiúkat, hogy biztosan egészségesen hazatérhessenek.
Luxusszálló baktériumoknak
A trópusi barlangok, így a Tham Luang is igazi luxusszálló a potenciálisan halálos fertőzéseknek. A járatok ugyanis nem lakatlanok, sokféle élőlény él bennük. A külső részeken denevérek, patkányok, madarak tanyáznak, amik betegségeket terjesztő mikróbákat hordoznak. Így aztán könnyen elkaphatja az ember a veszettséget vagy a vérzéses lázat okozó Marburg marburg-vírust. Mélyebben mérges pókokkal, skorpiókkal, ezerlábúakkal, illetve olyan kullancsokkal akadhatunk össze, amik a barlangi láz kórokozójával fertőznek.
És akkor a baktériumokra még nem is gondoltunk.
Egy olyan barlangban, amiben denevérek laknak, a levegő tele van kórokozó gombákkal, a talaj sáros, iszapos és állati ürülék borítja – ez a keverék pedig kiváló táptalaja a baktériumoknak és a parazitáknak.
Az ilyen helyeken minden nedves. Nem is kell olyan nagy eső hozzá, mint ami elárasztotta a barlangot, a víz folyton csepeg a mészkőmennyezetről. Ezért aztán a páratartalom majdnem 100 százalék, az izzadságunk nem tud elpárologni, ezáltal nem tudja hűteni a testet, ezért még tovább izzadunk, hátha a több hatékonyabb lesz. Ördögi kör ez, az eredménye pedig az lehet, hogy túl sok sót és ásványi anyagot vesztünk.
Végül: a barlangok ugyebár sötétek. Annyira sötétek, hogy a barlangi állatok egy része nem is lát. Az űrhajósokat például néha barlangokba viszik, hogy gyakorolják, hogyan mozogjanak, tájékozódjanak olyan térben, ami összezavarja az érzékszerveiket – ahogy az majd az űrben is lesz. Egy ilyen sötét járatban még akkor is könnyű eltévedni, ha van valakinél zseblámpa, mert a fény véges, a terep egyenetlen, a járok beláthatatlanok és szűkek.
Egzotikus betegségek, konkrét veszélyek
"Biztos vagyok benne, hogy a thai fiúk összeszedték a hisztoplazmózist" – mondja Hazel Barton barlangi búvár és barlangi mikrobiológus szakértő.
Ez az olyan barlangokban fordul elő, amikben denevérek élnek, és elég valószínű, hogy találkoztak velük.
A hisztoplazmózis egy gombás megbetegedés, ami a tüdőt támadja, és kezelés nélkül halálos lehet. Denevér- vagy madárürülékben fordul elő, és bár gombaellenes szerekkel lehet kezelni, a kúra több hónapig tart, néha akár egy évig is. Korántsem veszélytelen, átlagosan 20-ból egy gyerek, és a fertőzött felnőttek 8 százaléka belehal. Különösen veszélyes azokra, akiknek valamilyen okból kifolyólag egyébként is gyenge az immunrendszere.
Idén volt is ilyen eset: lázzal, légszomjjal és köhögéssel kezeltek egy férfit egy floridai kórházban. A beteg Costa Ricán élt, és több napig vizsgálták az orvosok, mikor mintegy véletlenül kiderült, hogy szenvedélyesen szeret barlangászni, barlangokat felfedezni – ekkor tesztelték hisztoplazmózisra. Sajnos a férfi a még azelőtt meghalt, hogy az eredmények megérkeztek volna – amik egyébként igazolták a feltételezett diagnózist.
A másik baktérium, ami a barlangokban lakik, dugóhúzó alakú, és a leptoszpirózist, másnéven a nádvágólázat okozza. A tünetek lehetnek enyhék, mint fejfájás, láz, vagy durvábbak, mint tüdővérzés, agyhártyagyulladás, de szerencsére antibiotikummal kezelhető. Testnedvekkel terjed, például rágcsálók vizeletében fordul elő. Az emberek a leggyakrabban úgy kapják el, ha fertőzött vízzel kerülnek kapcsolatba – a baktériumok sérüléseken, szájon, orron, szemen, belélegezve jutnak a szervezetbe. Barlangász körökben már komoly története van. 2005-ben egy férfi a malajziai Sarawakban betegedett meg annak ellenére, hogy széles spektrumú antibiotikumos kúrán volt.
A potenciális betegségek közül szintén nagyon valószínű, hogy a fiúk elkapták a melioidosist. Ez egy klasszikus trópusi fertőzés, ami egyre gyakrabban fordul elő a délkelet-ázsiai és észak-ausztráliai régiókban. Minden évben körülbelül 165 ezren fertőződnek meg vele, akiknek a fele, úgy 89 ezren meg is halnak. A betegséget okozó baktérium a földben él, és olyan mindennapos tevékenységek során is el lehet kapni, mint a rizstermesztés. Nem egyszerű felállítani a diagnózisát, mert sokféle olyan tünetet képes okozni a köhögéstől a lázig, ami más baktériumok jelenlétére is utalhat. Ami az igazi gondot okozza, hogy sok antibiotikummal szemben ellenálló.
Fény az alagút végén és a megelőzés
A thai fiúkon jelenleg vérteszeket végeznek, amik várhatóan kimutatják, hogy mit kaphattak el. Ezeknek a betegségeknek még nem feltétlenül van tünete, mert van köztük olyan, ami akár 21 napig is lappanghat. A jó hír az, hogy ha a fiúk meg is fertőződtek, jó esélyük van a gyógyulásra. A melioidosis esetében például a gyors kezelés a kulcs. A fiúk ráadásul már napok óta szedtek antibiotikumokat, csak azt nem lehet még tudni, hogy milyeneket és mi ellen.
Azok, akik a jövőben barlangászkodni szeretnének, többféle módon is megelőzhetik, hogy elkapjanak valamilyen veszélyes fertőzést. Már az is segít, ha például gumicsizmát viselnek, mikor olyan vízbe lépnek, amiben nagy valószínűséggel denevérürülék lehet. A gumicsizmákat aztán a túra után alaposan le kell mosni.
Barton emellett a BBC-nek hangsúlyozta azt is, hogy nem minden barlang rejt ilyen veszélyeket: minden attól függ, hogy hol található és mi lakik benne. Nagyon sok olyan barlang van, ami gyakorlatilag a Föld legtisztább helyei körül való. A thai fiúk viszont egy trópusi, az eső miatt elárasztott barlangban estek csapdába, ahol a víz miatt nagyon sok potenciális betegséget szedhettek össze.