Élet+Stílus MTI 2017. szeptember. 29. 16:56

Büdös hányást talált egy pizzasütő és nagyon örült neki

Kisebb vagyont érő kincset talált két spanyol férfi Mallorcán: egy ámbráscet másfél kilós hányadékát.

A rossz szagú, viaszszerű anyag több tízezer, talán 100 ezer eurót is érhet a Mallorca Zeitung című német nyelvű helyi lap szerint.

A két férfi a sziget keleti részén, Porto Cristo tengerpartján botlott a kincset érő leletbe. A megtalálók egyike, Soufian Akrach szerint eleinte egyáltalán nem akarták elhinni, hogy ilyen nagy kincset találtak, ezért több vizsgálatot is elvégeztek.

Az andalúziai pizzasütő közölte, hogy az arab országokban gyakran emlegetik az ámbra feltételezett gyógyító hatásait és azt, hogy milyen nehéz ilyet találni. Emellett segítette a kincset érő tárgy felismerésében az is, hogy a természetfilmek nagy rajongója.

"Olyan volt, mintha a lottón nyertünk volna" – közölte.

Az ámbráscetek által a bélfal védelmére kiválasztott szürke, néha feketés, viaszos állagú, illatos ámbra évszázadok óta a parfümgyártás alapanyaga, mivel megakadályozza az illatok felbomlását.

Amikor a bálna kiöklendezi az ámbrát, az reakcióba lép a sós tengervízzel, megszilárdul és lerakódik a partokon.

Az ámbráscetek általában akkor hánynak, ha valamilyen kemény tárgytól akarják megszabadítani emésztőrendszerüket. Hányadékuk könnyebb a víznél, így annak tetején lebeg sokszor évekig és megkeményedik, mígnem partra sodródhat.

Moby Dick című klasszikus művében Herman Melville aprólékosan leírja, hogyan gyűjtik be az ámbrát az óceán partjain.

Mivel igen ritka a cethányadék, az illatszeripar kénytelen nagyrészt szintetikusan előállítani az ámbrát. Egyes nagyon drága illatok gyártásához azonban még használnak természetes ámbrát, amelynek kilónkénti ára 60-80 ezer euró (18,6-24,8 millió forint) között mozog.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.