Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Közel ezer kiállító állt glédába a 78. OMÉK-on (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár) a Hungexpo és a Kincsem Park területén. A lovas produkciókat és a traktorokat ezúttal kihagytuk, és inkább gasztróztunk.
Némi hezitálás után, hogy elsőre merre is induljunk, győzött a ragadozó hajlamunk, és a húsra mentünk.
A Wagyu bejövetele
Az idei kiállítás partnerországa Japán, a pavilon legnagyobb dobása pedig kétségkívül a Wagyu. A legendás japán marha húsát csupán három éve lehet kapni az EU-ban, és amint azt Ken Sakurai, a Japán Wagyu Exportpromóciós Bizottság elnöke a hvg.hu-nak elmondta, élő állatot mind a mai napig tilos exportálni. A márványozott húsáért keresett állatból 1976-ban került az USA-ba négy darab, amiket aztán Angus marhákkal kereszteztek, és így lettek külföldi, Wagyunak mondott gulyák is. Aztán az 1990-es években fagyasztott embriók is elhagyták a szigetországot, ezeket beültették nem Wagyu tehenekbe, majd felnevelték őket. S noha Ausztráliában, az USA-ban, és ahova elkeveredtek, Wagyunak hívják e bocikat, a szigorú japán sztenderdek szerint nem tekinthetők Wagyunak.
Ha valaki azt hiszi, csupán a piacát védi az idős japán szakember, egyrészt bizonyára igaza van, másrészt azonban néhány tény is alá látszik támasztani a Wagyu-fanok szigorú véleményét – a japánok ugyanis objektív módon is vizsgálják a konkurens steakeket. Bár a magyar szürkemarháról Sakurai úr nem tudott nyilatkozni, ám az Angusszal (amit részünkről azért igen nagyra becsülünk) összehasonlítva máris sorolta az adatokat. Mint elmondta, az Angus-marhák zsírja 35-38 százalékban tartalmaz olajsavat, míg a Wagyuk esetében ez az arány eléri az 52-53 százalékot. A Wagyu marha zsírjának olvadáspontja is alacsonyabb, mindössze 25-27 fok, miáltal a márványos hús a szájban valósággal elolvad. Ez utóbbit mi is megerősíthetjük: a kóstolt hátszín három-négy enyhébb "rágómozdulat" után porhanyósan omlott szét a szánkban, és beláttuk, tökéletesen indokolatlan lenne a hús agresszív fűszerezése.
Habzó szaké
Elszédítve a luxusmarhahústól, maradtunk a japán vonalon, körbenéztünk a többi standjukon is. Persze, hogy megálltunk a szakésoknál, és nyilván megkóstoltuk a szigorú tekintetű szamuráj fotójával illusztrált, 10 évig érlelt prémium szakét is. Ez kizárólag Yamadaho rizsből készül (a szakégyártásban népszerű elit Yamada Nishiki rizs őse), aminek a külsejét megtisztítják a fehérjéktől és az olajtól, majd a Hjógo prefektúrai, e tekintetben a világ egyik legkiválóbbikának mondott, ásványokban gazdag nadai víz segítségével állítják elő. E 17 alkoholfokos szaké karcmentes, könnyed, és elegánsan csúszik. Ebben inkább a hagyomány érződik, az innováció pedig a mellette álló szolid ásványvizes palackra emlékeztető üvegcsében rejlik. Az Awayuki habzó szaké alkoholtartalma harmada a hagyományos szakéknak, a barackos-uborkás jegyekben tobzódó, könnyed bubis ital garantáltan kiváltja sznobériára hajlamos ismerőseink elismerését.
Permanens sörforradalom
Természetesen Japánon kívül is van élet. Ugrottunk is egy nagyot, és lekísértük a szakét magyar kézműves sörrel. A Fűtőház Sörfőzde központja Rétságon található, s többek között arról nevezetes, hogy a mozdony füstje nemcsak az alapító-tulajdonost, Hava Istvánt, de a sörök neveit is megcsapta. A kizárólag minőségi német, belga, amerikai, osztrák alapanyagokkal dolgozó főzde ugyanis mozdonyokról nevezte el a termékeit. Az általunk kóstolt M40 „Púpos” nyolc malátából készített búzasör, és a Balaton-parton pöfögő 16 hengeres Jendrassik motorral ellátott mozdonynak állít emléket – no meg a lángosos, hideg sörös nyaraknak. Ennél keményebb cucc a 327-139, ami klasszikus stout, hétfajta malátából, háromfajta komló fűszerezésével. A kávés jegyekben dúskáló, testes sör idén februárban aranyérmet nyert Dublinban, amin talán még az ír szervezők is elcsodálkoztak. A név egyébként nem egy régi telefonszám, hanem az 1930-as években az Európa egyik legszebb mozdonyának tartott, magyar gyártmányú, e pályaszámmal ellátott mozdonyra utal, ami – akár hiszik, akár nem – 1954-ben még országos mozdonyszépségversenyt is nyert Budapesten.
Szőlőmagban az igazság
Számtalan további kézműves és biotermékkel találkozhatunk, van josta- és vackorlekvár, mindenmentes kenyerek, lisztek és biodinamikus tészták. Meglepetésünkre még a Bock Pince is kivonult az OMÉK-ra, mostanában ugyanis nemcsak a kiszáradástól és a rosszkedvtől védik a fogyasztókat, de a szőlőmagból készült liszttel, olajjal és egyéb készítményekkel is feldobják az egészségtudatos borisszákat (Villányban van valami nagy egészségtudatosság, mert Geréék is szép szőlőmagkészítményes szortimentet mutatnak fel). Bockék belehúztak, és az OMÉK-on mutatták be hivatalosan először a kékszőlőmag-tablettát – igaz, majd csak 2018 júliusától érheti el a fogékony nagyközönség. A legjobb villányi borok alapanyagául szolgáló szőlőszemek magjából készült készítmény lassan felszívódó polifenoltartalmának köszönhetően erősítheti a szív- és érrendszert, az immunrendszert. Ez azért nem csupán derék borbarátoknak javallt.
Lehet, hogy annak, aki szeptember 20-24. között az OMÉK-on a lehető legtöbb kiállítót végigjárná-kóstolná-beszélgetné, már most nagy szüksége lehet némi immunerősítésre.
