A NASA olyan robotkígyót tervezett, amelyik jeges, havas és homokos környezetben egyaránt el tud navigálni. Most jön az egyik legizgalmasabb fázis, a felszín alatti tesztek.
A tervek szerint 2026 tavaszán tesztelik majd az Antarktiszon azt a miniatűr robotot, amely képes lehet áthatolni a több kilométer vastag jégpáncélon. A földi teszt után bolygóközi feladatra is készülhet a technológia.
A NASA a jövőben tovább vizsgálja a Földtől mintegy 120 fényévre lévő K2-18b exobolygót, mert felmerült, hogy a planétán dimetil-szulfid található. Ilyet a Földön csak az élő szervezetek termelnek.
Egy német asztrobiológus szerint amikor a NASA Viking-programjában vizet adtunk a marsi talajhoz, megöltük a benne élő mikroorganizmusokat.
A Cassini űrszonda által rögzített adatok szerint százszor nagyobb koncentrációban van jelen a foszfát van a Szaturnusz Enceladus nevű holdján, mint a földi óceánokban.
Kutatók szerint egy, a Szaturnusz holdjához, az Enceladushoz küldött űrszondával kizárhatnák, hogy van élet az égitesten. Bíznak benne, hogy nem járnak sikerrel.
A kutatók szerint a földönkívüli űrhajók gyorsulása gravitációs hullámokat kelthet, igaz, ehhez meglehetősen nagynak kell lenniük.
A Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói szerint a földi technológia túlságosan fejletlen ahhoz, hogy az idegen civilizációk érdeklődését felkeltse.
Egy új tanulmány alapján úgy tűnik, az élet kialakulásának feltételei egy időben ideálisabbak voltak a Marson, mint a Földön.
A NASA tudósai szerint ha léteztek is más civilizációk az univerzumban, azok hamarabb kipusztították magukat, mint hogy az ember felvegye velük a kapcsolatot.
A kutatók szimulálták a marsi körülményeket, és úgy találták, hogy a Deinococcus radiodurans nevű baktérium 280 millió évvel élhetett tovább a bolygón 10 méterrel a felszín alatt, mint a felszínen.
Az amerikai kutatók felfedezése szerint az M törpecsillagok körül keringő bolygóknak jó eséllyel nincs légkörük, ezért más bolygókon kell az élet jeleit keresni.