A NASA és az ESA űrszondája csípte el a C/2024 S1 (ATLAS) üstökös utolsó pillanatait a Naphoz közeledve. A csillagászok korábban abban bíztak, hogy majd ezt is meg lehet pillantani szabad szemmel, ez azonban már biztosan nem fog megtörténni.
Német kutatók egyelőre nem tudtak rájönni, miért van más tulajdonsága néhány holdkőzetet beterítő pornak, mint az összes többinek.
A Jupiter és a Szaturnusz jeges holdjain, több kilométerrel a felszín alatt folyékony víz lehet. A tudósok azt vizsgálnák meg, van-e ott bármiféle élet.
Több lehetséges magyarázat is született már arra, hogy mi történhetett azzal a három csillaggal, amiket még 1952 nyarán regisztráltak a tudósok Kaliforniában, és amik alig egy óra leforgása alatt teljesen eltűntek.
A belső Naprendszerhez közeledve a 12P/Pons-Brooks üstökös magja kezd megolvadni, a nyomás pedig az űrbe löki a tartalmát. Az égitest emiatt most úgy néz ki, mint egy idegen űrhajó.
A Psyché 16 nevű aszteroida a Mars és a Jupiter pályája közötti övben kering a Nap körül. A tanulmányozásával az is kiderülhet, hogy milyen lehet egy bolygó magjának összetétele.
Évente 10 000 és 100 000 közé tehető azon események száma, amelyek során a Vénusz légkörében felvillan valami. Villámlásnak hitték, de most nagyon úgy tűnik, hogy mégsem az.
Berillium, lantán és urán is van azokban a fémdarabkákban, amelyek az IM1 nevű meteoritból származnak.
A Hold belső magja folyékony, és egy szilárd külső mag veheti körül. A felszín vulkanikus kőzetekkel van tele.
A 2022 NX1 kódjelű aszteroidáról először azt sem lehetett tudni, hogy égitest-e, vagy űrszeméttel van dolgunk. A számítások alapján a Föld gravitációja ejtette csapdába.
Szerda este nem sokkal 18 óra után a Vénusz és a Jupiter fogja majd közre a Holdat az égbolton, és ezt könnyen észre lehet majd venni.
A potenciálisan veszélyesként számon tartott égitest, a 2005 YY128 a várakozások szerint biztonságosan elhalad majd a bolygónk mellett.