Egyaránt veszélyezteti bolygónkat a globális felmelegedés és a műanyag-szennyezés, azonban eddig külön emlegették ezeket. Svéd kutatók szerint azonban a két problémát egyre nehezebb elválasztani egymástól, mi több, még erősítik is egymást.
Az óceánok hőmérséklete 2023-ban – immáron az egymást követő ötödik évben – ismét rekordmeleg volt, és a felmelegedés tendenciája akkor is folytatódik ebben az évszázadban, ha mérséklődik az üvegházhatású gázok kibocsátása – állítja egy csütörtökön közzétett tanulmány.
Vezető tudósok tucatjai írták alá a nyílt levelet, amelyben arra kérik az érintett cégeket, alaposan vizsgálják meg, milyen hatással lesz a bolygóra, ha – egyébként jó cél érdekében – megbolygatják az óceánok ökoszisztémáját.
Az idei nyár volt a valaha mért legmelegebb a Föld északi féltekéjén a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdai bejelentése szerint.
Amerikai kutatók tanulmánya érdekes összefüggést tárt fel a múltban történt éghajlatváltozások és az emberi agy mérete között, különös tekintettel a globális felmelegedési trendekre. A klímaváltozás közepén élve ez nem túl jó hír.
A megszokottnál sokkal szélsőségesebb lehet az időjárás idén, vagyis nem egyszerűen egy újabb, még melegebb nyár várható.
Ausztrál tudósok tanulmánya szerint az Antarktisz jégtakarójának gyors ütemű olvadása drámaian lelassítja az óceán mélyének áramlatait, ami katasztrofális hatással lehet az éghajlatra.
Hogyan hat a klímaváltozás Magyarországra? Milyen helyen fogunk élni 2050-ben? Erről kérdeztük sorozatunkban Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutatót, az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnökét. Azt mondta, az átlaghőmérséklet emelkedni fog, ami sűrűbb hőhullámokat, aszályokat is okoz, ennek ellenére lehet nagyon jó hely Magyarország, csak ehhez sok változtatásra van szükség. A rossz forgatókönyv drámai, azt pedig senki sem tudja, hogy mit hozhat a legrosszabb verzió. Egy ilyen kutatásra ugyanis nem adnak pénzt a kormányok és cégek. Interjú.
A tudósok végre bizonyítékokat találtak arra, hogy a Föld éghajlata valójában önszabályozó. Kiderült az is, nekünk ez most nem segít sokat.
A kutatók szerint mindennek a klímaváltozáshoz lesz köze. A La Nina miatt Kelet-Ausztráliában áradások, az Egyesült Államokban és Kelet-Afrikában pedig súlyosabb aszályok alakultak ki.
Mínusz 10 Celsius-fok volt a legdélebbi kontinens egyik fennsíkján, ami majdnem 40 fokkal melegebb a szokásosnál.
Sokkal gyorsabban olvad egy nagyon magasan lévő gleccser, mint arra bárki is számított.