Állami segítség nélkül néhány hét múlva vége lehet a Dunaferrnek
A dunaújvárosi gyárnak jelenleg mindkét nagyolvasztója áll, mivel beszállítójuk megtagadta a szállítást.
A dunaújvárosi gyárnak jelenleg mindkét nagyolvasztója áll, mivel beszállítójuk megtagadta a szállítást.
A kormány vizsgálja egy garanciaalap felállításának lehetőségét, konkrét javaslat még nincs. Az valószínű, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjainak kell állniuk a feltöltés költségeit. A cél az, hogy ha egy pénztár esetleg bedől, tagjai bizonyos mértékig kártalanítást kapjanak az alapból.
Nem riogatás: aki tisztességes nyugdíjat akar, kezdjen el minél előbb gondoskodni magáról! Segítünk a számolásban.
Negyvenesek - beszorultak a szüleik és a gyerekeik közé, mint parizer a zsemlébe, kiút pedig nincs. Költeniük kell, de fogalmuk sincs, rájuk ki költ majd. Mi lesz velük nyugdíjasként és mi lesz a nyugdíjrendszerrel nélkülük?
Úgy és annyiból élni nyugdíjasként, mint aktív keresőként. Ez az, ami sehol a világon nem megy, ha csak az állam támogatására számít a dolgozó.
Rohamosan közeleg a határidő, ameddig a gyógyszerészek bevásárolhatják magukat azokba a patikákba, ahol dolgoznak. Sokan ódzkodnak a hitelfelvételtől, akik pedig mégis megpróbálkoznának ezzel, esélyük sincs év végéig a szerződéskötésig eljutni a hosszas ügyintézés miatt. Egyes tulajdonosok eközben nyomott áron válhatnak meg patikájuktól, a veszteséges gyógyszertárak sorsa pedig függőben marad: lehet, hogy ezeket már az állam sem vinné. A patikahitelek kihelyezésében közreműködő Magyar Fejlesztési Bank szerint ugyanakkor flottul mennek a dolgok, a következő hetekben jelentősebb szerződésállományra számítanak.
Egyre terebélyesebb az "állami hipermarket", vagy ha úgy tetszik, az "Állami Áruház". Az utóbb három évben sok gazdasági területen szerzett ugyanis befolyást az állam, sokszor nem is gondolnánk, hogy ha bizonyos termékeket vásárolunk, szolgáltatásokat veszünk igénybe, akkor egy nemrég állami tulajdonba vett cég árbevételét gyarapítjuk. Lehetséges, hogy egy idő után mindent az államtól veszünk majd?
Miért aggódnak a cégvezetők? Drága a munkaerő, gyér a kereslet, esetleg túl sok mindenbe szól bele az állam? Talán meglepő, de az Egyesült Államokban az utóbbi lehet az igaz.
A Mol, a Rába, illetve a víz-, a földgáz- vagy a takarékszövetkezeti szektor után a legújabban az acélgyártásba szállna be az állam. A kormány most az ott dolgozók munkahelyeinek megőrzésével magyarázza vételi szándékát. Az állami szerepvállalásnak a reálgazdaságban Közép-Európa posztszocialista országaiban nagyon sokféle formája és főképp motivációja van. Van, amikor a "családi ezüstöt" védik meg, máskor kulturális értéket őriznének vagy szociális katasztrófát kerülnének el. Az állami tulajdonnal a gazdasági szempontok mellett azonban a politikaiak is beszivároghatnak az adott cégekbe.
A jövőben hazánkban is átalakulhat az állam szerepvállalása a sportban. Úgy fest, lassan a magyar politikában és a sportéletben egyre többen felismerik, hogy az állam nem fejőstehén, a sportnak más finanszírozási forrásokra is szüksége van.
Bencsik János államtitkár a Napi gazdaság csütörtöki számában megjelent interjújában úgy fogalmazott: zöld adórendszert, egyszerűsödő engedélyeztetési eljárásokat és pályázatokat, bővülő forrásokat és nagyobb állami szerepvállalást valósít meg a kormány az energetikában.
Orbán Viktor minden bizonnyal pontosan tudja: a korábbi ösvény – a bankhitelekkel és adópréssel pénzelt, vállalkozónyomorító jóléti állam – zsákutca. Ugyanakkor nem akarja megnyirbálni a költségvetés lehetőségein túlterjeszkedő „szociális vívmányokat”. Egyszerre szeretne muzsikálni a polgári rétegeknek, a vállalkozóknak, az alkalmazottaknak és az állam által eltartottaknak. De hát pont ez az, ami lehetetlen.