Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egyre terebélyesebb az "állami hipermarket", vagy ha úgy tetszik, az "Állami Áruház". Az utóbb három évben sok gazdasági területen szerzett ugyanis befolyást az állam, sokszor nem is gondolnánk, hogy ha bizonyos termékeket vásárolunk, szolgáltatásokat veszünk igénybe, akkor egy nemrég állami tulajdonba vett cég árbevételét gyarapítjuk. Lehetséges, hogy egy idő után mindent az államtól veszünk majd?
A 2010 óta regnáló második Orbán-kormánynak kitűzött célja az, hogy az állami szerepvállalást erősítse a gazdaságban. Mind szabályozói oldalról, mind tulajdonosi oldalról érzékelhető is a jelentősen megnőtt aktivitás. A sok esetben vitatott állami térnyerés ugyanakkor ahhoz vezet, hogy egyre több helyen az állam által tulajdonolt cég termékeibe, szolgáltatásaiba botlunk.
Az, hogy ez jó-e, és az állami tulajdonszerzéssel vajon sikerül-e jobb minőséget produkálni jobb árakon, illetve hogy a politika mennyire szivárog be ezekre a területekre, az olvasókra bízzuk. Az alábbiakban összeszedtük, hogy milyen területeken szerzett jelentős tulajdonosi befolyást az állam és hogyan bővülhet esetleg a következő években ez a lista.
1., A takarékszövetkezetek állami bedarálása
A takarékszövetkezeti integráció 2013-as megvalósításával a takarékok ernyőszerveként működő TakarékBankban az állam cégei – Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Posta – kerültek többségi tulajdonba, az egyes takarékszervezetek, bár a tagok tulajdonában maradtak, rendkívül szoros központi felügyelet alatt működnek. Az Orbán Viktor által meghatározott cél, mely szerint a hazai bankrendszer felének magyar kézben kell lennie, ha nem is most, de évek múltán elérhető közelségbe kerülhet. Főleg úgy, ha pár veszteséges, rossz portfóliójú bank külföldi tulaja az eladás mellett döntene, és ekkor – más vevő nem lévén – az állam jöhetne számításba. Az állami pénzintézeteknél történő bankolás még gyerekcipőben jár, ám egy úton már elindultunk.
2., A Molban történő tulajdonszerzés
Ha Mol kútnál tankol, akkor egy majdnem negyedrészben állami tulajdonú társaság árbevételét gyarapítja. A kormány 2011-ben vásárolta vissza az orosz Szurgutnyeftyegaztól a körülbelül 500 milliárd forintba kerülő pakettet.
3., A Rába
Állami buszok kerülhetnek majd a magyar utakra. Legalábbis ilyen cél lebeghetett a kormány szeme előtt, amikor 2011-ben bő 8 milliárd forintért 73 százalékosra bővítette tulajdonrészét a Rábában. A Rába a Volvóval együttműködésben azóta többtucatnyi busz szállításáról írt alá szerződést a Volánbusz számára, ám itt egyelőre még alacsony a hazai hozzáadott érték aránya, a következő években azonban már 30 százalékra is felkúszhat ez az arány. Állami buszozáshoz – a szolgáltató is állami, a Volánbusz – tehát a jármű is állami lesz. Ha még a Molnál is tankolják a Rábákat, akkor szinte egy körön belül marad minden.
4., Az E.On gázüzletága
A sokáig húzódó tranzakció, melynek során a német E.On megvált a gáztároló és kereskedőcégétől, csak idén szeptember végén zárult le, pedig már tavaly novemberben elkezdődött. Az állami tulajdonú MVM – amelynek nonprofittá kell majd válnia – 281 milliárdért vásárolta meg a két céget – jelentős részben hitelből. A kereskedőcég kapcsán az állam így közvetlenül egyezkedik majd a külföldi, orosz féllel a földgázimport kapcsán. Ezentúl az állam közvetítésével jöhet a kiskereskedőknek az orosz gáz.
5., A Mahart PassNave
Idén októberben jelentették be, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a magyar állam javára 750 millió forintért megvásárolta a Mahart PassNave Személyhajózási Kft. 51 százalékos részesedését. Egy jó kis vízi kirándulás Visegrádra? Ezt ezentúl állami hajón lehet majd megtenni.
6., A Fővárosi Vízművek
Bár nem közvetlenül állami tulajdonszerzés, a fővárosi önkormányzat tavaly 12 milliárd forintért visszavásárolta a Fővárosi Vízművek kisebbségi részesedését a francia Sueztől. A társaságban már addig is a fővárosnak volt többsége, ám a menedzsmentjogok a külföldi befektetőknél voltak.
7., Dohány-kiskereskedelem
Az idei év a trafikmutyi, illetve a dohány kiskereskedelmének állami koncesszióba adásáról lesz nevezetes. Bár állami cigaretta egyelőre nincs, a dohány kiskereskedelmét az állam korábban nem látott eszközökkel szorította mederbe. A trafikok állami koncesszióba adásával ugyanakkor már csak ezen a leszűkített piacon lehet dohányárut vásárolni Magyarországon.
8., Egyéb közműcégek
A fejlesztési minisztérium vezetőjének közlése szerint 6-7 közműszolgáltatóval is tárgyalnak arról, hogy a cégeket visszavásárolná az állam. Németh Lászlóné nemrég a Portfolio.hu-nak adott interjújában azt közölte, hogy év végéig legalább egy vállalat megvásárlására kerül sor. Elsősorban minden bizonnyal áram- és gázszolgáltatók jöhetnének szóba. Hamarosan tehát egyes területeken jöhet majd az állami villany és földgáz.
9., A patikák
Bár az állam csak a legutolsó alany lehet, aki megvásárolhatja azokat a patikákat, amelyeket a gyógyszerészek nem vinnének – a patikatörvény módosítása értelmében jövő év elejéig 25 százalékos tulajdonrészt kell szerezniük a gyógyszerészeknek azokban a patikákban, ahol dolgoznak –, elképzelhető, hogy lesznek olyan gyógyszertárak, amelyeket érdeklődés hiányában az állam vehet majd meg. 2017-től már többségi tulajdonba kellene, hogy kerüljenek a gyógyszerészek a patikákban, ám lehet, hogy onnantól kezdve inkább az állam lesz a meghatározó tulajdonos egyes gyógyszertárakban. Az állami patikák tömeges megjelenését egyelőre nem lehet biztosra venni, ám valószínű, hogy lesznek olyan polgárok, akiknek majd csak ilyen patika jut majd.
+1, Nemzeti párválasztó
A kormány Szabad egy táncra? néven nemzeti programsorozattal igyekezett a fiatalok párválasztását segíteni. A tízmilliós állami ismerkedős program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, legalábbis tömeges párválasztásról nincs információ, inkább családok piknikeztek a rendezvényeken, illetve az idősebb generáció tagjai jelentek meg.
+2., Az egész napos iskola
Az államgépezet belép a magánszférába is, ennek egyik legmarkánsabb megjelenése, hogy beosztja a választópolgárok – és családjuk, azaz gyerekeik – idejét a tehetséggondozásnak nevezett, de valójában csak gyerekmegőrzőként működő kötelező egész napos iskolával. A korábbiakkal ellentétben míg a különféle árukat és szolgáltatásokat különösebb ellenállás nélkül szerezzük be az államtól, ezen a téren csaknem azonnal nagyon jelentős ellenállás alakult ki. A gyereke fele-harmada szülői igazolással bújik ki a délutáni "iskolai elfekvő" alól.
| Kivonuló multik, több CBA |
| Több külföldi kiskereskedelmi lánc is a kivonulás mellett döntött az utóbbi 1-2 évben a gazdasági válság, illetve a számukra nézve negatív hatású kormányzati intézkedések miatt. A Cora, Match és Profi élelmiszerláncok távozásával a kormányhoz közel állónak tartott CBA járt jól, jelentősen bővíteni tudták egységeik számát (ugyanakkor egyes üzletek időközben kiváltak a CBA franchise-ból és a Coophoz távoztak). A tavaly húszéves születésnapját ünneplő CBA mindeközben piacvezető szeretne lenni a magyar piacon. Ehhez azonban még jelentősen növelnie kellene árbevételét, hogy a Tescót le tudják körözni. |
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
