A KSH decemberi adatai komoly termelésbeli visszaesésről jelentettek, de közben az építőanyag-megrendelések év elején valósággal berobbantak.
Rossz év volt 2024 az építőipari mikro-, kis- és középvállalkozások számára, reálértéken visszaesett a lakáscélú hitelek összege, a felújítási célúaké pedig éppen csak csordogált. 2025 jobbnak ígérkezik, aminek már látszanak is a jelei.
A 2007-ig megépült ingatlanok is jogosulttá válnának, és eltörölnék a jövedelmi viszonyokhoz kötött támogatási mértéket az Otthonfelújítási Program frissítése során. A nyár közepén indult pályázat eddig nem igazolta a hatalmas várakozásokat, a módosítástól azt várják, hogy végre felpörgeti.
Trükközésben még mindig jók vagyunk.
Országosan közel 10 százalékkal esett vissza az épített lakások száma 2023-ban, több megyében alig épültek új lakások. A kilátások sem jók, a megépítendő lakóépületek száma a pandémia idején sem mutatott ennyire siralmas képet. Hiába a kormányzati szándék, nem látszik, hogy vidéken jobban pörögnének az építkezések.
Gyártótól a felhasználóig átlagosan 16 százalékkal ugrottak meg januárban a fuvardíjak – ez az építőanyagok végső árát egyelőre átlag 2 százalékkal nyomta feljebb.
Az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozata szerint egészséges a szektor, nagy a verseny a cégek között, ezért "optimálisak" az árak, szóval nem is lett volna indokolt állami kézbe venni a dolgokat.
Számos nagy értékű állami építési beruházást függesztettek fel, és az építőipari kivitelező cégek is megrendeléshiánnyal küzdenek.
A legnagyobb megrendelő, az állam az idei évre közel 3 ezer milliárd forint értékű beruházás megvalósítását függesztette fel.
Jót tenne az állami költségvetésnek is, mondják.
Az ÉVOSZ attól tart, hogy beszakadhat a kereslet az ágazatban és 30 ezer ember elveszíti az állását.
Minden ötödik lakásprojektjét elhalaszthatja a lakosság, és minden tizedik emberét utcára teheti az építőipar, ha az állam nem avatkozik be – jósolja Koji László, az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetsége elnöke.