Koji László: Válságba kerül az építőipar és komoly elbocsátások lesznek, ha nem segít az állam

HVG: Ön válságra figyelmeztet, miközben mindenfelé építkeznek, az IKEA-ból kicsordulnak a vevők. Miért riogat azzal, hogy baj van?

Koji László: A járókelő lépten-nyomon toronydarukat lát, s nem tudja, hogy az építőipar a korábban megkötött szerződéseket teljesíti ilyen lelkesen. Az új megrendelések olyannyira lecsökkentek, hogy 2023–2024-ben 15 százalékkal is visszaeshet az ágazat teljesítménye. Már önmagában az is sokk, hogy az állam – 2021-es árakon számolva – 2100 milliárd forintnyi beruházást elhalasztott.

Itt a lista: ezt a 284 tervezett beruházást halasztja el a kormány spórolásból

Kalocsától Baján át Kecskemétig csaknem 300 különféle beruházást húzott le a fejlesztési listáról eddig a kormány. A listán utak, egészségügyi és sportintézmények szerepelnek, de le kell mondani iskolaépítésről, közintézmények energetikai fejlesztéséről, bekötőutakról és anyasági centrumról is.

Közben a lakosság elérte a fizetőképes kereslete határát, akár az ötödével is csökkenhetnek a megrendelései, pedig óriási igény lenne lakásépítésre, -felújításra. A vállalati szektor tagjai közül pedig most már csak azok képesek beruházni, akik euróalapon kalkulálhatnak. Látszólag még valóban jól vagyunk, folyó áron az idén hatezermilliárd forintnyi értéket, a tavalyinál negyedével többet termel az építőipar, ám az inflációt figyelembe véve a valós növekedés csupán 4-5 százalék.

HVG: Az ÉVOSZ minapi konferenciáján Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a jelzálog-hitelezés földbe állásáról és új lakáspolitikáról beszélt. Vajon nem újabb megszorítást vetít ez előre, miközben ön állami beavatkozást sürget?

K. L.: A lakást Európa minden országában különleges termékként kezelik a kormányok. A támogatások, az ingyenpénz korszaka valóban lejárt, de az államnak közbe kell avatkoznia, hogy ne jussunk el 2024-re megint oda, ahová a múltkori válság mélypontján, 2013–2014-ben süllyedtünk, amikor mindössze évi 7-8 ezer új lakás épült.