Még a sajátjai, a Fidesz és a KDNP-frakciók sem támogatják az Orbán-kormány törvényjavaslatát, amely – nem saját ötletre, hanem uniós előírásra – javítaná a tőzsdei cégek vezetésében a nemek közötti arányt. A javaslat parlamenti vitájában érdekesen indokolta az elutasítást Vitályos Eszter (Fidesz) és Nacsa Lőrinc (KDNP) is.
Hiába elvárás az európai minimálbér-irányelv átültetése, hiába tettek szakmai javaslatokat, a kormány semmit sem fogad meg, és minősíthetetlen, amit eddig letettek az asztalra az ügyben.
Bár az Európai Unió tagállamainak 2024 nyaráig kell átültetniük a saját jogrendjükbe az ESG-re vonatkozó egyik fontos irányelvet, a magyar kormány már most benyújtotta az ESG törvényről elkészített javaslatát az Országgyűléshez, így az – elfogadása esetén – már január 1-jén életbe léphet. Az új ESG-törvény egy másik – még az unióban el sem fogadott – ESG irányelv tervezet legfőbb rendelkezéseit is hatályba léptetné. A CMS jogász szakértőinek segítségével összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Évente csak néhány száz magyar kér engedélyt külföldi egészségügyi ellátásra azzal, hogy azt az egészségbiztosító pénzzel is támogassa. Pedig uniós szabályok alapján erre többféle lehetőségünk is van, ha mi, vagy az orvosunk úgy látja, hogy „belátható időn belül” saját országunkban nem jutnánk kezeléshez. A szigorú feltételek, valamint a nagy árkülönbségek miatt azonban az államnak egyelőre nem kell azzal számolnia, hogy tömegesen mennének külföldi kórházakba magyar betegek. Akik amúgy már itthon is többet fizetnek egészségükért saját zsebből, mint az EU-átlag.
Az uniós áfa-irányelv módosításáról állapodtak meg kedden az EU gazdasági- és pénzügyminiszterei. A módosítás hét választható termékkör esetében akár az áfamentességet is lehetővé teszi, és ajánlja, hogy a napelemek is köztük legyenek.
Júliustól rá kell írni az egyszer használatos műanyagokra, hogy károsak a környezetre. Tamponokon, betéteken, törlőkendőkön, dohánytermékeken is kötelező lesz jelölni, hogy környezeti kárt okoz, ha eldobáljuk.
A szabályozás miatt az állam nem adhat támogatást a bérek emelésére, a posta ezt viszont önerőből nem tudja megoldani.
Indokolatlan terheket róna a cégekre az indoklás szerint. Így nem is tűnnek majd el az üzletekből.
Terjedelmes törvénymódosító javaslatot készített a kormány a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására, hogy a jogszabályok Magyarországon is igazodjanak az uniós irányelvekhez. Bővül az a kör, amelynek jelentési kötelezettsége lesz a készpénzmozgásról, minderről nyilvántartást is kell vezetni, és szigorúbban tárják fel azt is, hogy az ügyletek mögött valójában kik állnak.
Új és szigorúbb pénzmosás elleni irányelvet fogadott el az Európai Parlament. Ennek részeként létrehoznak egy mindenki számára elérhető központi, uniós adatbázist, amelyen keresztül hozzáférhetővé válnak a vállalkozások tényleges tulajdonosainak adatai.
Változhatnak az uniós adatvédelmi szabályok, amely különösen érintheti a direkt marketinggel foglalkozó cégeket a közeljövőben ugyanis jelentősen emelkedhet a kiszabható adatvédelmi bírságok összege: legsúlyosabb esetekben ez elérheti a cég éves világszintű bevételének 2 százalékát, illetve a 10 millió eurót is. Ugyanakkor az új rendeletből fakadó egységes szabályozási környezet miatt az országhatáron átnyúló projektek során, a magyar vállalkozások számára csökkenek a jogi, adminisztrációs és compliance költségek
Sikerült úgy beilleszteni a magyar jogrendbe egy uniós direkítvát, hogy az gyakorlatilag semmilyen változást nem hoz. Márpedig nem biztos, hogy az uniós jogalkotónak ez volt a célja, amikor arra törekedett, hogy a munkaerő-kölcsönzés csak egy átmeneti atipikus foglalkoztatási forma legyen, vagyis a dolgozókból belátható időn belül teljes jogú vállalati alkalmazottak legyenek.