Hiába elvárás az európai minimálbér-irányelv átültetése, hiába tettek szakmai javaslatokat, a kormány semmit sem fogad meg, és minősíthetetlen, amit eddig letettek az asztalra az ügyben.
Nemzetközi segítséget kér a Magyar Szakszervezeti Szövetség az európai minimálbér-irányelv átültetésének betartatásához, miután a kormány egyelőre semmibe veszi a kötelezettségét – közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség, miután ezúttal sem történt semmilyen előrelépés az ügyben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma ülésén. Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke a hazai átültetés elmaradásának veszélyeire az európai háromoldalú szociális csúcskonferencián hívta fel az EU-s vezetők figyelmét.
Az európai minimálbérről idén májusban szavazhat a magyar parlament, de az elnök szerint
felháborító, hogy az európai minimálbér-irányelv átültetése ügyében úgy tesz a kormány, mintha minden rendben lenne, holott ez egyáltalán nem igaz.
Szerinte az az összegzés – és egyben javaslat –, amit a kormány elvégzett munkájaként tálalnak, valójában meg sem közelíti az EU-s elvárást. A javaslat szakmai tartalmát minősíthetetlennek tartják, pedig a szövetség valós szakmai javaslatok tucatját küldte már el az illetékeseknek. Ehhez képest a napokban tartott VKF ülésen a kormányoldal ismét a korábban is élesen kritizált tartalommal készült.
Zlati Róbert szerint a dokumentumban továbbra sincs nyoma az elvárásoknak, és
ironikus, hogy az irányelv célja éppen a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek hatékony bevonása a folyamatba, ám ennek már most, az első lépésben sem sikerül megfelelni.
Szerintük a kormány megtagadja, de legalábbis próbálja ügyesen kikerülni az átültetést, miközben jogi kötelezettsége lenne azt végrehajtani. A szövetség konkrét szakmai javaslatai között szerepeltek az irányelv bevezetéséhez szükséges alapvető feltételek:
- a szakszervezetek megerősítése,
- jogaik biztosítása,
- ágazati kollektív szerződések megkötésének ösztönzése,
- a közbeszerzésekben, állami támogatásokból való részesülés szociális kötöttségének garanciája,
- a munkaügyi ellenőrzések bővítése.
Az elnök a napokban Brüsszelben, az Európai Háromoldalú Szociális Csúcson is beszélt erről, kijelentette: „elfogadhatatlan, hogy a tagállami kormányok figyelmen kívül hagyják a szociális kérdésekben elért eredményeket”, és “Az európai intézményeknek e vívmányok megalkotásán túl az átültetési folyamatban is aktívan részt kell vállalniuk.”