Aki továbbtanul, tovább él. Az összefüggés nem meglepő, de norvég és amerikai kutatók most számszerűsítették először precízen az iskolázottságnak ezt a hatását.
A nyolcadikos diákoknak már rögtön az első feladattal meggyűlhetett bajuk, ugyanis olyan fogalmat kaptak, ami az iskolai órákon ritkán kerül elő.
Számos tényező állhat annak hátterében, hogy a fiatal lányok nem a tudományos és hasonló pályákat választják, még ha a képességeik meg is lennének azokhoz. Egy friss, magyar kutatás sok más részlet mellett azt is bemutatja, az ország mely részeiben a legnagyobb, illetve a legkisebb az érdeklődés az ilyen területek iránt.
Vannak szülők, akik lazán és szabadon állnak a gyerekeik önmegvalósítási törekvéseihez, engedik őket kibontakozni, és támogatják is a megszokottól eltérő választásokat, akár hivatásról, akár hobbiról legyen szó. Mások komoly elvárásokat támasztanak, konkrét szabályok mentén terelgetik a gyerekeiket, és kevés teret engednek a családi hagyományon kívül eső választásoknak.
Kérdésekre és kritikai gondolkodásra tanítják a középiskolás diákokat a budapesti Milestone Institute oktatói, akik már több száz diákot segítettek eljutni külföldi elit egyetemekre. Az intézmény alsó évfolyamainak programvezetőjével, Szentpály Dalmával arról beszélgettünk, mi számít versenyképes tudásnak, hogyan formálja a fiatalok szemléletét a vitaközpontú oktatás, és a tehetség miért nem csak a lexikális tudásban rejlik.
Emelkedő díjakkal és szűkülő kínálattal várja a fiatalokat az albérletpiac.
Szepesi Mórnak három hete volt, hogy elhatározza, melyik intézmény hallgatója akar lenni.
A Grammy-díjas énekes angol irodalmat fog tanulni.
Közéleti podcastunk legfrissebb adásában a HVG gimnáziumi rangsora apropóján arról beszélgettünk: milyen a középiskolai oktatás helyzete Magyarországon, mit is jelent valójában a tanárhiány, milyen hátrányból indulnak a klikes iskolák, és miért baj az országnak, hogy 16 ezer magyar egyetemista külföldön tanul.
Ugyan továbbra is egyre több magyar diák tanulna külföldi egyetemen, de az olyan bonyodalmak, mint a holland lakhatási válság, egyre nehézkesebbé teszik számukra a külföldi továbbtanulást. További akadályokat gördít eléjük az energiaválság és a kapuban álló recesszió, ahogyan az eddig népszerű célországok oktatáspolitikájának piacvédő intézkedései is rontanak a helyzeten.
Mi lesz, ha már csak magániskolával biztosíthatjuk a minőségi oktatást gyermekünk számára? Honnan teremtsük elő a pénzt így a felsőoktatásra? Cikkünkben bemutatjuk, hogy tudjuk szülőként előre finanszírozni az egyetemi költségeket.
A diákok továbbra is a szüleik tanácsaira támaszkodnak leginkább a továbbtanulásban, és olyan szakmát szeretnének, amellyel a későbbiekben jól keresnek majd.