Itthon Nagy Iván László 2022. október. 21. 20:00

Fülke: Ha már az elitgimnáziumokat is sújtja a tanárhiány, tényleg nagy a baj

Nagy Iván László
Szerzőnk Nagy Iván László

Közéleti podcastunk legfrissebb adásában a HVG gimnáziumi rangsora apropóján arról beszélgettünk: milyen a középiskolai oktatás helyzete Magyarországon, mit is jelent valójában a tanárhiány, milyen hátrányból indulnak a klikes iskolák, és miért baj az országnak, hogy 16 ezer magyar egyetemista külföldön tanul.

Jogaikat követelő tanárok
Friss cikkek a témában

Kevés forróbb téma van jelenleg az oktatásnál Magyarországon: az év eleje óta csak a nyári szünetre megszakadt tanársztrájkok és polgári engedetlenségi hullámra vajmi keveset reagált a kormány, a tisztességes fizetés mellett a megbecsülésért és az élhetőbb körülményekért tüntető pedagógusokat pedig már diákjaik és a szülők is támogatják a küzdelemben.

Ilyen helyzetben jelent meg a HVG éves középiskolai rangsora csütörtökön, amely nemcsak a legjobb gimnáziumokat osztályozta, hanem összefoglaló képet adott a magyarországi oktatás – gyakran elkeserítő – helyzetéről.

A kiadvány megvásárolható az újságárusoknál, illetve ezen a linken.

Közéleti podcastunk, a Fülke legfrissebb adásában a kiadvány és az Eduline főszerkesztőjével, Szabó Fruzsinával, illetve az Engame Akadémia tehetséggondozó délutáni iskola alapító-ügyvezetőjével, Lévai Balázzsal beszélgetett Nagy Iván László arról,

  • mitől lesz sikeres egy gimnázium,
  • miért tragédia az iskolák szabadságának beszántása,
  • mit jelent a gyakorlatban a tanárhiány,
  • mit adnak az alternatív gimnáziumok, és miért egyre népszerűbbek az egyházi iskolák,
  • hogyan függnek össze a köz- és a felsőoktatás problémái,
  • miért fontos a pályaorientáció
  • és hova mennek a külföldön tanuló diákok a Brexit után.

Szabó Fruzsina, az Eduline főszerkesztője
hvg.hu
Lévai Balázs, az Engame Akadémia alapító-ügyvezetője
Engame Akadémia
  • 0:43: Hogy fest a gimnáziumi élmezőny 2022-ben?
  • 3:43: Mi található a HVG középiskolai kiadványában?
  • 6:46: Milyen trendek érezhetőek a gimnáziumok között, erősödik-e a vidék?
  • 8:34: Mi a különbség klikes és nem klikes iskolák között?
  • 11:53: Kik járnak tehetséggondozókba?
  • 12:40: Milyen képességeket kellene fejleszteni, amit a közoktatás jelen formája nem képes megadni?
  • 14:02: Milyen a magyar középiskolai oktatás nemzetközi viszonylatban?
  • 15:54: Hogyan alkalmazkodik a közoktatás a tanárhiányhoz?
  • 20:15: Mitől lesz jobb egy gimnázium a többinél?
  • 28:10: Hogyan működnek az alternatív gimnáziumok? Miben másak, mint a többi?
  • 31:35: Milyen hatással lesz a tanulók és az oktatás helyzetére a kötelező emelt szintű érettségi, a minimumponthatár és a kötelező nyelvvizsga eltörlése?
  • 36:24: Milyen változások, esetleg előrelépés van a felsőoktatásban?
  • 38:57: Miért választják a végzős gimnazisták a külföldi egyetemeket?
  • 39:30: Mennyire kell előre gondolkodni a külföldi továbbtanulásról? És a továbbtanulásról általában?
  • 41:03: Hova mennek a végzősök a Brexit után?
  • 42:20: Hazatérnek azok, akik kimentek egyetemre?
Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.