A legóvatosabb becslések szerint is tízezreket vertek és gyötörtek meg válogatott módszerekkel a szíriai Saydnaya-börtönben. Amitől a leginkább féltek az ott sínylődők hozzátartozói – a föld alatti titkos celláktól – azt egyelőre nem találták meg, de ami kiderült, az is bőven elég ahhoz, hogy pontos képet kapjunk arról, hogyan uralkodott Bassár el-Aszad.
Mohamed al-Basír 2025 március 1-ig vezeti a Damaszkuszban megalakult ideiglenes kormányt.
A Financial Times öt évvel ezelőtt arról írt, hogy 20 luxusingatlan tartozik a most elűzött szír diktátor unokatestvéreihez az orosz fővárosban.
Basar Asszad volt elnök a jelek szerint végleg feladta, és vannak arra utaló jelek, hogy a lázadók vezetője, Abu Mohamed al-Dzsolani békés átmenetre törekszik. Az eredményes villámháború alapjaiban rajzolhatja át a Közel-Keletet. Az iszlamista lázadók győzelme nem jelenti a feldarabolt Szíria egységét, de óriási csapást mért az orosz érdekekre, Iránra és a libanoni Hezbollahra.
A lap szerint a szíriai elnök a magyar miniszterelnökön keresztül próbál nyugati támogatást találni, miután Oroszország és Irán már nem tud neki segíteni az iszlamista lázadók ellen. Akik már Damaszkusz és Homsz külvárosaiban vannak.
A szír belügyminiszter szerint a kormányerők “áthatolhatatlan” kordont húztak Damaszkusz köré.
Északi és déli irányból is előretörnek a lázadók, hogy bekerítsék a szír fővárost.
Az iszlamista csoport teljesen az ellenőrzése alá vonta Szíria déli, Deraa nevű tartományát.
Szombaton a katari fővárosban tanácskozik a török, az orosz és az iráni külügyminiszter a szíriai válságról.
Aleppó után Hamá a második szíriai nagyváros, amire rá tudták tenni a kezüket a lázadók, és ezzel egy jelentős lépéssel közelebb kerültek Damaszkuszhoz is.
A szíriai diktátor Maszúd Peszeskján iráni elnökkel beszélgetett telefonon.
A Hezbollah iraki szárnyának és a Fatimijún dandár harcosai az Aszad-rezsimhez hű csapatok erősítéseként érkeztek.