Akár 1,6 Celsius-fokkal is csökkenteni lehetne a Föld hőmérsékletét, ha gyémántport lőnének a sztratoszférába. A legnagyobb gond talán az, hogy ez elképesztően drága lenne.
10 ezer méter magasan a levegő hőmérséklete mínusz 55 Celsius-fok, a szabadesés pedig több mint két percig tart.
Eredetileg a vulkánkitörések és a földrengések pontos érzékelésére tervezték azt a kutatóballont, ami nemrég a sztratoszférában rögzített furcsa hangokat.
Gyöngyházszínű felhők általában csak a sarkvidékeken képződnek az extrém hideg miatt, ám ezúttal Skócia felett fotóztak le néhányat.
Bár a méregdrága James Webbet már sikeresen útnak indították, ez nem jelenti azt, hogy a NASA nem csinálna semmit. Épp most készülnek egy nagyon izgalmas küldetésre.
A Sofia nevű teleszkóp drága volt és eredménytelenül működött, ezért a NASA és a német űrügynökség úgy döntött, leállítják a működését.
Egy japán cég olyan, nagyméretű drónt fejlesztett, ami a szokásosnál is hosszabb ideig képes repülni, anélkül, hogy leszállna. Persze nem elsősorban ezért készült: bázisállomásként működik.
A szén-dioxid-kibocsátás miatt zsugorodik a sztratoszféra – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A légkörnek a földfelszíntől számított második rétege 400 méterrel vékonyabb, mint az 1980-as években.
A Magyar Telekom mögött is álló Deutsche Telekom partnerével, a Stratospheric Platforms nevű céggel október elején hajtott végre egy sikeres tesztrepülést, amely során a sztratoszféra széléig vitték fel a telekommunikációs cég bázisállomását.
Az űrvállalatok térnyerésével hamarosan egyre több cég szervezhet magánutakat a sztratoszférába. Egy startup hatalmas léggömbjével luxus körülmények közt hozná-vinné az érdeklődőket.
Ha az amerikaiak megoldották egy Tesla kilövését az űrbe, akkor most az oroszok is megmutatják, hogy mire képesek.
A Dunakanyarból engedték fel az Időkép meteorológiai ballonját, egészen 15-20 kilométeres magasságig. Az őszi színek tisztán kivehetők.