Egy szimuláció megmutatta a Föld jövőjét: nem sok hely lesz az embernek a bolygón
A Bristoli Egyetem kutatói szerint 250 millió év múlva olyan forróság lesz a Földön, hogy azt nemcsak az ember, de egyetlen emlős sem fogja tudni elviseni.
A Bristoli Egyetem kutatói szerint 250 millió év múlva olyan forróság lesz a Földön, hogy azt nemcsak az ember, de egyetlen emlős sem fogja tudni elviseni.
A Google Genie 2 modellje akár 60 másodperces interaktív tartalmat is létre tud hozni, vagyis egy olyan világot, amiben a játékos karaktere mászkálhat, miközben a rendszer folyamatosan teszi össze a soron következő képkockákat.
Mars-misszió szimulációján vett részt négy önkéntes – a Földön. A küldetést a NASA szervezte, és 45 napon át tartott a Johnson Űrközpontban berendezett, 650 négyzetméteres helyszínen.
A század végére a második legmelegebb (2021-es) július 23,7 fokos középhőmérsékleténél kissé magasabb lesz a 2071-2100 közötti 30 évnek a júliusi középhőmérséklete.
A NASA 3D-nyomtatással készített olyan életteret, amilyenhez hasonlóban majd a Marson dolgozó tudósok is élni fognak. A négy beköltöző önkéntest most 378 után engedték ki a szimulációs környezetből.
A NASA öt nap alatt készítette el szuperszámítógépével azt a szimulációt, ami egy 4,3 millió naptömegű szupermasszív fekete lyukhoz való közeledést mutat be.
Brit kutatók szerint ha nem sikerül visszaszorítani a globális felmelegedést, az emberiségnek egészen egyszerűen vége lesz. Arra is készült szimuláció, hogy mikor.
Japánban a házasulandó feleknek el kell dönteniük, hogy a férj vagy a feleség nevét használják-e tovább. Ha ez így marad, 2531-re mindent letarolhat a Szató név.
A NASA embereket is küldene a Marsra, nemcsak robotokat, ez azonban egy olyan összetett feladat, amit a földi körülmények között elég nehézkes gyakorolni. Itt jön be a képbe a Frontier.
Egy évig élhet szimulált marsi körülmények között négy önkéntes. A feladatra bárki jelentkezhet, amennyiben eleget tesz a NASA követelményeinek – és elfogadja, hogy ez bizony komoly tudományos munka is egyben.
Az Apollo-küldetések során sosem használtak olyan nagy és erős hajtóműveket a landoláshoz, mint amik az Artemis-program során mennek majd a Holdhoz. Ez több kérdést is felvet.
A vadászpilóták a magyar miniszter gépén gyakorolták a légi elfogást.