Véget ért helyi idő szerint szombaton az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) marsi életkörülményeket szimuláló kísérlete, a részt vevő négy önkéntes – két nő és két férfi – több mint egy évet követően elhagyhatta a texasi Houstonban kialakított 160 négyzetméteres létesítményt.

A Chapea-program lehetővé teszi „fontos tanulságok levonását az összetett rendszerekről és jóval biztonságosabbá fogja tenni az utazást a Marsra és vissza” – hangsúlyozta Julie Kramer, a NASA műszaki vezetője egyben pedig további hasonló „missziókat” jelentett be 2025-re és 2027-re.

A NASA kísérletét valamivel több mint egy évre tervezték; a négy önkéntes 378 napot töltött a Mars Dune Alpha létesítményben, amelyet 3D-nyomtató segítségével építettek. Az ablaktalan létesítményt az önkéntesek ezen idő alatt nem hagyhatták el.

A Chapea-program célja, hogy elősegítse, hogy a NASA ismét űrhajósokat küldhessen a Holdra, illetve később a Marsra is. A jelenlegi tervek szerint legkorábban 2030-ra valósulhat meg az úgynevezett Artemis-program, amelynek keretében több mint fél évszázadot követően ismét űrhajósok indulnának a Holdra. Az Artemis-program távlati célja egy Hold-bázis létrehozása, amely későbbi marsi missziókhoz szolgálhatna alapul.

Az első Chapea-misszió résztvevői nem voltak kiképzett űrhajósok. Bárki jelentkezhetett 30 és 55 év között, aki egészséges és kellően motivált volt, természettudományos végzettséggel és amerikai állampolgársággal, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezett, illetve nem dohányzott, ezen felül pedig legalább ezer repült órát tudott felmutatni.

Az első misszióban a közérdekű építkezési munkálatokat felügyelő Brockwell mellett, Kelly Haston biológus, Nathan Jones orvos és Anca Selariu mikrobiológusra esett a választás. Hozzávetőleg egy évig éltek a 160 négyzetméteres létesítményben, amely két méterszer három méteres hálófülkékkel, egy tévével és fotelekkel, számítógépekkel és dolgozóasztalokkal felszerelt közösségi térrel, valamint egy egészségügyi szobával rendelkezett. A hozzátartozókkal és barátokkal a marsi viszonyokat szimulálva pedig csak csúsztatva tarthatták a kapcsolatot, így egy sms átküldése is 22 percig tartott.

A Chapea-program nem az első ilyen jellegű kísérlet. A NASA egyebek között a Hawaiin a Hi Seas-program keretében kialakított létesítménnyel gyűjtött ilyen adatokat, ahogy az európai, orosz és kínai űrkutatási hivatalok csaknem 15 éve a Mars 500-projekttel.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.