Kiemeli a gyerek felelősségét, és elvileg segítene egy létező társadalmi problémán a Polgári törvénykönyv módosítása. Gyakorlatilag alig várható változás, ám van szakember, aki állítja, hogy a kormány logikátlanul lép, felmondja az európai konszenzust, és egymás ellen fordítja a generációkat.
Van olyan megye, ahol 252 lenyúlós termékbemutatót szerveztek január óta.
Március 15-én életbe lépett az új Polgári törvénykönyv (Ptk.). A kódex nyolc könyvből áll, és szinte minden jogviszonyt érint. Kis túlzással, átírja az eddigi életünket.
A Polgári törvénykönyv módosítása hamarosan új üzletágakat teremt Magyarországon. Ezek közül most egyet mutatunk be, a bizalmi vagyonkezelést.
A Budapesti Ügyvédi Kamarában Sárközy Tamás jogászprofesszor beszélt az új Ptk.-módosításról.
Sem a gazdasági élet szereplői, sem a bíróságok nem készültek fel arra, hogy a március 15-étől életbe lépő, gyökeresen megújított, ám számos helyen nem kellően egzakt Ptk. nagyobb döntési szabadságot ad a kezükbe. Nő a vállalatvezetők és a hitelezők felelőssége, míg a kiszolgáltatott fogyasztókat extra szabályok védik.
A márciustól életbe lépő új Ptk.-nak köszönhetően lényegesen egyszerűbb lesz a hazai vállalkozásokba befektetők dolga, ugyanis a társasági jogot érintő passzusok számos korábbi, problémás cégjogi szabályt átalakítanak.
A lánctartozást bünteti az új Polgári Törvénykönyv, de azokra a jóhiszemű vállalkozókra is lesújt, akik azért nem tudnak fizetni, mert nekik sem fizetett a partnerük. Korábban a vállalkozó szabadon eldönthette, hogy késedelmesen fizető partnerének felszámol-e késedelmi kamatot vagy sem. Most már mindenképpen meg kell ezt tennie.
Mintegy 200 ezer cégnek kell mélyen a zsebébe nyúlnia, ha az új Ptk. 2014. március 15-i hatályba lépését követően a 3 milliós kötelező törzstőkét kiterjesztik a régebben működő cégekre is.
A pécsi hallgatók átmenetileg felfüggesztik az egyetemfoglalást, ehelyett a tájékoztatásra fognak nagyobb hangsúlyt fektetni.
Szükség van új büntető perrendtartásra az eljárások hatékonyságának javítása érdekében, de nem szabad felforgatni a jogág kialakult rendszerét, bevált intézményeit - mondta Polt Péter legfőbb ügyész az MTI-nek.