Ami átírja a mindennapjainkat – itt az új Ptk.
Március 15-én életbe lépett az új Polgári törvénykönyv (Ptk.). A kódex nyolc könyvből áll, és szinte minden jogviszonyt érint. Kis túlzással, átírja az eddigi életünket.
Az új Ptk. a régi törvénykönyv mintegy felét lényegében változtatás nélkül tartalmazza, a másik felét részben vagy egészben megújította. Az új kódex csaknem kétszerese a hatályosnak, 1596 paragrafus, tartalmazza a korábban külön törvényben szabályozott családjogot és társasági jogot is.
Az új Ptk.-hoz kapcsolódóan további mintegy 180 törvény módosításáról döntött az Országgyűlés tavaly év végén.
A régi Ptk. még akár egy emberöltőn át is tovább élhet bizonyos területeken, hiszen az új magánjogi kódex az életbelépése után létrejött jogviszonyokra vonatkozik.
Megalkotói szerint az új Ptk. az egyén autonómiáján alapul, megengedő szabályozás jellemzi, e szerint amit a törvény nem tilt, azt szabad, a rendelkezések többségétől pedig a felek közös megegyezéssel eltérhetnek. A kötelező szabályok többnyire a gyengébb fél védelmét szolgálják, például a fogyasztóvédelemben.
| További írásaink az új Ptk.-ról |
- Új üzletágakat teremt a Ptk.-módosítás - Ötszázmilliárdos kiskapu: hiába a szigorítás, megnyugodhatnak a cégtulajdonosok |
A családjogban bővül a házassági vagyonjog szabályozása, változik a szülői felügyelet, a személyiségi jogoknál újdonság a nem vagyoni kártérítés helyébe lépő sérelemdíj, a dologi jogban az ingó zálogjog internetes nyilvántartása, az öröklési jogban átalakul az özvegyi jog, és nő a végrendelkezést hagyó szabadsága.
A gazdasági társaságok szabályozásának változása nagyrészt az egyszerűsítést, a társaságok működésének megkönnyítését szolgálja. Újdonság, hogy a kft.-k törzstőkéje 500 ezerről 3 millió forintra emelkedett.
A közkereseti társaság tagjai a közös vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek, tehát a hitelező a társaság bármely tagjától követelheti a teljes tartozást, a kilépő tag pedig még 5 évig felel a kilépéskor fennálló tartozásokért.
Részvénytársaságot csak zártkörűen (zrt.) lehet alapítani, amely a tőzsdei bevezetéssel válik nyilvánossá (nyrt.), ez a tőzsde nemcsak a budapesti lehet, hanem bármelyik szabályozott piac. A zrt. alaptőkéje legalább 5 millió, míg az nyrt.-é legalább 20 millió forint.
Új, immár a Ptk.-ban rögzített gazdasági szerződési forma a franchise, a faktoring, a pénzügyi lízing. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartást működtet.
Az új Ptk. életbelépése csaknem 12 millió biztosítási szerződést érint valamilyen módon. Tartalmaz az ügyfelek számára kedvező fogyasztóvédelmi módosításokat is, például azt, hogy a biztosítási szerződés nem szűnhet meg automatikusan attól, hogy a szerződő elfelejti befizetni az esedékes díjat.
