Új létformát érhetünk el a lassítással
Ha lassítunk a tempónkon, és elkezdjük megfigyelni és átérezni a körülöttünk és velünk történteket, előnyére változik a világunk. A folyamatban önfejlesztő módszerek segíthetnek.
Ha lassítunk a tempónkon, és elkezdjük megfigyelni és átérezni a körülöttünk és velünk történteket, előnyére változik a világunk. A folyamatban önfejlesztő módszerek segíthetnek.
A pozitív pszichológia szellemi atyja, Csíkszentmihályi Mihály 2021-ben bekövetkezett haláláig arra törekedett, hogy megfejtse, hogyan teremthetünk önmagunk számára olyan értelmes és örömteli életet, amely a világunkat is jobbá, gazdagabbá és boldogabbá teheti.
Hol van emberi kapcsolataink helye a saját boldogságunk elérésének folyamatában? Mit mond a pozitív pszichológia ezek fontosságáról? Hogyan hat minderre a modern ember életmódja? A HVG Extra Pszichológia Magazin új podcast-műsora, a Hogy vagy? a fenti kérdésekre keresi a választ szakértők közreműködésével.
A viszonylag fiatalnak számító pozitív pszichológia azt szeretné elérni, hogy a lélektan tudománya ne csak az élet legrosszabb dolgainak a kijavításán fáradozzon. A pszichológia legalább olyan mértékben legyen az erő és az emberi kiválóság tudománya, amilyen mértékben a gyógyításé.
Semmi sem úgy alakult idén, ahogy azt elterveztük. Miért lenne ez alól épp a karácsony kivétel? Ám amíg a koronavírus-járvány miatt elmaradhatott a szóbeli érettségi, el lehetett halasztani esküvőket és le lehetett fújni fesztiválokat, addig a karácsony így vagy úgy, de valamilyen formában biztosan velünk lesz 2020-ban is. Jobb tehát lelkileg felkészülni rá, hogy nem lesz egyszerű menet az előttünk álló néhány nap. A pozitív pszichológiát hívtuk segítségül.
Az elmúlt években egész iparág épült a boldogságfétisre, ami néha leegyszerűsítéseket, nem egyszer alapvető félreértéseket okoz. Nagy Henriett pszichológus, az ELTE adjunktusának új könyve segíti a tisztánlátást. Interjú a szerzővel, aki a következő HVG Extra Pszichológia Szalon vendége lesz.
A siker és a boldogság közötti kapcsolatot kutató Shawn Achor egy példatörténeten keresztül mutatja be, miért nem mindegy, hogyan keretezzük a velünk történt dolgokat.
Évszázadok, sőt évezredek óta keresünk útmutatást, hogy hogyan éljük az életünket. A filozófia és a vallás mellett a XX. századtól már a pszichológia tudománya is válaszokat ad a kérdéseinkre. De vajon tényleg meg tudjuk oldani a problémáinkat egy szöveg segítségével?
Húsvét alkalmával érdemes megemlékezni egy nem is olyan régi pszichológiai kutatásról, melyben egyetemesen érvényesnek tekinthető, pozitív tulajdonságok megfogalmazására tettek kísérletet a tudósok. Ehhez többek között a Bibliát, a Talmudot és a Koránt tanulmányozták.
Természetesen érezzük, hogy ez jó dolog, ám áldásos hatása sokkal több – befonja egész életünket.
Korábban azt gondolták, hogy a pozitív érzelmek csupán az ember pozitív állapotát tükrözik. Több mint egy évtizede már tudjuk, szerepük jóval nagyobb: aktív építői a személyes erőforrásoknak.