Először boncoltak fel egy jégkorszakból származó, mintegy 44 ezer évvel ezelőtt elpusztult farkast – számoltak be a kutatást végző jakutföldi tudósok.
Évtizedek óta növekszik a Batagajka-kráter, és van, ahol már 990 méter az átmérője. A jelenség látványra ijesztő, a kutatók inkább a környezeti hatásai miatt aggódnak. A klímaváltozás csak ront a helyzeten.
Az örök jég felolvadása már önmagában probléma lenne, ám az onnan felszabaduló metán még veszélyesebb folyamatokat indíthat be.
A jelenleg veszélyeztetett fajok védelmében is hasznosítható lehet az, amit a tudósok egy 46 000 évvel ezelőtt megfagyott féreg újraélesztésből tanultak.
Felfedezte Szibéria legrégibb permafroszt (örökké fagyott) talaját egy nemzetközi kutatócsoport. Az 50 méter mélyen fekvő talajréteg 650 ezer éve fagyhatott meg - közölte a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI).
Ez az eddigi leghosszabb hibernáció, ami egy kerekesféreggel történt, és a mikroszkopikus állatka túl is élte azt.
Olvadt a permafroszt (állandóan fagyott talaj) a legutóbbi jégkorszak legerőteljesebben jegesedő időszakában a dél-karintiai Obir-cseppkőbarlangok felett – állapították meg innsbrucki geológusok a barlangokból származó kis kalcitkristályokon végzett vizsgálataik alapján.
A felmelegedés miatt mind több hasonló leletre bukkannak a tudósok.
Tudósok egy csoportja arra figyelmeztetett, hogy az olvadó permafroszt akár földcsuszamlásokat is okozhat Alaszkában, ami miatt települések és népszerű turistacélpontok is veszélyben vannak.
Az iparosodás előtti korszakhoz képest 6,5-7 Celsius-fokkal is emelkedhet a Föld felszíni átlaghőmérséklete 2100-ig, amennyiben a globális szén-dioxid-kibocsátás üteme nem változik – derült ki két neves franciaországi kutatóközpont egymástól független klímamodelljeiből.