Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Évtizedek óta növekszik a Batagajka-kráter, és van, ahol már 990 méter az átmérője. A jelenség látványra ijesztő, a kutatók inkább a környezeti hatásai miatt aggódnak. A klímaváltozás csak ront a helyzeten.
Német és orosz kutatók szerint a Pokol kapujaként is ismert természeti képződmény, a Batagajka-kráter egyre nagyobb. A Geomorphology című szaklapban megjelent tanulmány szerzői műholdak és drónok segítségével mérték fel a területet, és arra jutottak, hogy a kráter mérete évente egymillió köbméterrel növekszik.
A víznyelő az 1960-as években jelent meg, és azóta folyamatosan tágul. A kráter átmérője a permafroszt olvadása miatt évente mintegy 12 méterrel nő, tavaly már 990 méteres volt – írja a Live Science.
Víznyelők általában ott fordulnak elő, ahol a felszín alatti kőzet mészkövet, karbonátot vagy más sókat tartalmaz, amelyek könnyen oldódnak a vízben. Ha esik az eső, és a víz nem tud máshová elfolyni, a felszín alá kerül és feloldja a kőzeteket. A felső réteg sokáig érintetlen marad, ám ha már túl kevés a kőzet alatta, beomlik a súlya alatt. Ez rendkívül ijesztő, ha olyan területen történik, ahol emberek is élnek.
A Batagajka-kráter a Cserszkij-hegységben található Szibériában, Jakutföldön. Nevét egy közelben lévő folyóról kapta. A kráter nem pontos megnevezés, a képződmény ugyanis sokkal inkább egy termokarszt mélyedés. Azokat a területeket nevezik így, amelyek egyenetlen felületű dombokból és mélyedésekből állnak, amit az alatta húzódó permafroszt réteg olvadása alakít. A Batagajka-krátert épp a fagyott talaj olvadása hozta létre.
Bár a közelben nincs egyetlen település sem, amit veszélyeztetne a süllyedés, a kutatók szerint aggasztó, hogy ilyen ütemben enged fel a permafroszt. Az ilyen olvadás a talaj süllyedését okozza, ami miatt a fák és más növényzet is eltűnik a felszínről. Mivel ezek segítenek a felmelegedés lassításában, az eltűnésük az adott területen tovább gyorsítja azt.
A Batagajka-olvadás miatt évente 5000 tonna szén kerül a légkörbe, a kutatók pedig úgy számolnak, hogy az 1970-es évek óta csak ez az egyetlen terület 169 500 tonna szerves szenet engedett a légkörbe.
További járulékos, potenciálisan veszélyes következmény, hogy eddig fagyott állapotban lévő, még ismeretlen baktériumok kerülnek a légkörbe. Ennek ellenére a terület vonzza a turistákat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
