Az orosz gazdaság még köszöni, megvan, még ha nincs is jól. A háborús költekezés miatt papíron egész jó számokat láthatunk, ám mélyebbre nézve már feltűnnek a problémák. A rossz hír, hogy ez az állapot csak addig tartható fenn, ameddig tart a háború, így Vlagyimir Putyin orosz elnök most még kevésbé érdekelt a gyors lezárásban.
A kifáradás jeleit mutatja az orosz gazdaság, amelyet 2023 óta az orosz hadiipari erőfeszítések hajtottak: jövőre a gazdasági növekedés a tavaly mért 5 százalékról mindössze 1-1,5 százalék közé eshet.
A háttérben főként az olaj árának emelkedése és a gyengülő rubel áll.
27 hónapja tart a háború Ukrajnában, melyet Putyin agressziója indított el, amely miatt számtalan szankció sújtotta Oroszország gazdaságát, amely azonban – sok nyugati szakértő várakozásaival ellentétben – nem roppant össze. Miért nem? Ennek nézett utána a BBC gazdasági rovata.
Az orosz vámhivatal adatai szerint a kivitel éves szinten 7,6 százalékkal, 58,5 milliárd dollárra, a behozatal pedig 4 százalékkal, 41,6 milliárd dollárra zsugorodott. A kéthavi külkereskedelmi többlet 16,9 milliárd dollárt tett ki, 14,6 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál.
Az egykori szovjet tagállamok szép nyereséget vágnak zsebre azzal, hogy felárral adják tovább a szankciós árukat Oroszországnak, amely mind jobban megérzi a modern technológia hiányát.
Tárt karokkal várják többek között a kínaiak, a szaúdiak és a törökök pénzét is. Magyarország viszont barátságtalan államnak számít hivatalosan.
Továbbra is megsínyli Oroszország Ukrajna lerohanását, a nyugati szankciók miatt átszervezni kényszerültek gazdaságuk jelentős részét és ez eléggé ráfizetésesen sikerült. A bajban a leglátványosabban Kína sietett segítségükre, de néhány frissen napvilágot látott adat szerint ennek is komoly ára volt. Most Észak-Koreáé a rivaldafény, a Putyin–Kim-csúcstól az orosz elnök azt remélheti, hogy a diktátorkollégájától beszerzett plusz lőszerekkel még tovább tudja nyújtani a háborút, hogy kivéreztesse Ukrajnát.
Az amerikai lap cikkében megszólaló egyik elemző szerint téves volt a jóslat, miszerint a szankciók térdre kényszerítik az orosz gazdaságot, de az egyértelmű, hogy tartósan ártanak annak.
Putyin megmutatta mindenkinek, hol a határ. Itt a vad történelmi átalakulás, orosz kifejezéssel, a szmuta ideje. A rubel romlása veszélyesebb Putyinra, mint Prigozsin volt. Ahhoz, hogy a szankciók hassanak, meg kell fogalmazni a céljukat, az pedig a háború befejezése, nem pedig az, hogy Oroszország még jobban destabilizálódjon. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Orosz kereskedelmi célpontok is az ukrán támadások célkeresztjébe kerülnek, ami a nyugati szankciókkal együtt jelentős károkat okoz a hadiiparnak és a gazdaságnak.
Rendkívüli intézkedésre kényszerült az Orosz Központi Bank, miután a rubel árfolyama átlépte a dollárral szemben a 100-as lélektani szintet. A gyenge pénz tovább hajtja az amúgy is problémás inflációt, ami már megkeseríti a lakosság életét, akiket a 100-as dollár arra késztethet elemzők szerint, hogy kiszedjék pénzüket az orosz állam által felügyelet pénzügyi rendszerekből, vagy legalábbis más pénznemre cseréljék rubelüket. A jegybanknak a kormány szerint minden eszköze megvan, hogy biztosítsa a stabilitást, amihez elemzők szerint legalább 90-ig vissza kellene kalapálni az árfolyamot.