Lelakatolt vaj az üzletben és a halálbiznisz – Putyin gazdasága recseg-ropog, de összeomlani nem fog

Vaj.

Egy élelmiszer, amely nekünk, magyaroknak minden nap magától értetődően a rendelkezésünkre áll, de Oroszországban már komoly válság alakult ki körülötte. A termék ára ugyanis az elmúlt egy évben 25 százalékkal nőtt az Ukrajnával háborúban álló országban, és a példáján tökéletesen be lehet mutatni, mi zajlik éppen Putyin országában.

Ha a nagyképet nézzük, akkor Vlagyimir Putyin orosz elnök feje amiatt főhet, mert az olyan tradicionális vajbeszállítók, mint Új-Zéland és a latin-amerikai országok, felfüggesztették az exportot Oroszországba az ukrajnai háború miatt kiszabott szankciók nyomán. Csak egy példa: amíg Dél-Amerika 2014-ben 25 ezer tonna vajat exportált Oroszországba, idén ez a mennyiség a 2800 tonnát is alig érte el. Márpedig a hatalmas területű ország mindig is importált vajat: körülbelül a fogyasztás egynegyede függ ettől.

Mindez azért is extra kellemetlen az orosz elnök számára, mert éppen ő volt az, aki februárban azzal állt ki a nyilvánosság elé, hogy kizárt, hogy a „vaj helyett fegyvert” politikát folytasson. Egészen pontosan így fogalmazott: „Van egy olyan gyakran használt kifejezés, hogy vaj helyett fegyver. Az ország védelme természetesen a legfontosabb prioritás, de ezen terület stratégiai problémáinak megoldása során nem szabad megismételni a múlt hibáit, és nem szabad tönkretenni saját gazdaságunkat”.

Vaj

HENDRIK SCHMIDT / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Hogy mondatai ne égjenek Putyinra, a Kreml körülnézett a baráti országok között és úgy néz ki, sikerült gyors megoldást találnia a problémára: eddig India, Irán és Fehéroroszország volt a fő beszállító, ám ezek az országok, nem tudják még pluszban a kieső mennyiséget is teljesen pótolni, még akkor sem, ha Minszk 9 százalékkal növelte idén oroszországi vajexportját, amely így elérte a 110 ezer tonnát. Éppen ezért az utóbbi időben Törökországgal és az Egyesült Arab Emírségekkel is megállapodott Moszkva a vajról. India, Irán, Fehéroroszország, Törökország, Egyesült Arab Emírségek – a felsorolt országok példája is jól mutatja, mennyire beszűkültek Moszkva lehetőségei, ha külföldről akar valamit beszerezni.

A problémát azonban ezzel sem oldotta meg: a fő cél ugyanis az lenne, hogy minél olcsóbb vajat tudjanak minél nagyobb mennyiségben importálni, erre ugyanis jelenleg nem képes az orosz piac. Miért? Mert a dinamikusan növekvő sajt- és fagylaltgyártás elvonja a nyersanyagot a vajpiactól, ahol emiatt gyorsan emelkednek az árak. Mindennek a következménye, hogy legjobb minőségű hazai vaj, a Breszt Litovszk csaknem 240 rubelbe (mai árfolyamon mintegy 1000 forint) kerül, ami sok orosz számára megfizethetetlen.

Ezek után kevésbé lepődik meg az ember, amikor azt a hírt olvassa, hogy egyre gyakrabban lopnak vajat a boltokból, a közelmúltban egy olyan eset is volt, hogy két álarcos férfi betört egy boltba, hogy 20 kiló vajat meg tudjon lovasítani. És még kevésbé lepődik meg akkor, amikor azt olvassa, hogy egyes orosz boltok válaszreakcióként elkezdték mágneszárral ellátott műanyag dobozokban tartani az árut, a lopásokat megelőzendő.

Ez amúgy Oroszországban már bevett gyakorlat. Az első, az ország ellen hozott nyugati szankciók után ugyanis a húskonzervekre raktak lopásgátlókat, annyira elszaporodtak a bolti lopások. És itt érdemes megjegyezni, hogy nemcsak a vaj ára szállt el: a hivatalos, állami statisztikák szerint az infláció 10 százalék, ám több termék ára jelentősen megnőtt: néhány húsféle és a hagyma is negyedével drágult 12 hónap alatt, míg egy orosz közgazdászokból álló csoport azt közölte, hogy az általunk figyelt 107 termékből 84 drágult az elmúlt időszakban. És érdemes azt is megjegyezni, hogy a mostani vajkrízis nem egyedi eset: éppen egy éve volt, hogy a tojás ára szállt el 40 százalékkal, ami hasonló problémákat okozott, mint amit most a vaj körül látunk.