A szakembereket is meglepő ütemben bővülnek a globális megújulóenergia-kapacitások. Bár a részarányuk még csak 13 százalékos, a fosszilis korszak – ha lassan is, de – a végéhez közeledik. Felsmann Balázs írása.
Hatalmas potenciál rejlik az agroszolárban, vagyis a mezőgazdasági termelés és a megújuló energiatermelés kombinálásában. Magyarországon, bár az adottságok kitűnőek, még nincs ilyen projekt, akad viszont a szomszédban és távolabb egyaránt.
Az anyagi, geopolitikai és környezeti megfontolások is a száz százalékban megújuló elektromosenergia-termelés felé mutatnak, a kormány mégis az orosz energiafüggést erőlteti a paksi atommal és a gázerőművekkel. Minden lépés, ami nem a megújuló energiatermelés felé irányul káros, és kizárólag politikai érvekkel támasztható alá, írja Jávor Benedek, energiapolitikával is foglalkozó politikus, korábbi EP-képviselő. Mindezt le is modellezték, és a számok azt mutatják: a jelenlegi ellentmondásos kormányzati energiapolitika nem az ország érdekeit szolgálja.
Mozgásba lendül a hazai biogázágazat, amelyben komoly potenciál rejlik. Sok még azonban az akadály, a buktató és a nyitott kérdés. Villamosenergiát termeljünk vele, vagy biometánként pumpáljuk a gázvezetékbe? A biogázzal villamosenergiát termelő kisebb üzemeket támogassuk vagy a nagy biometán-termelőket? És egyáltalán, hogy fogjuk rábírni a gazdákat, hogy a trágyájukat ne csak kiszórják a földekre, hanem a gázfejlesztő mikrobákat lakassák jól vele?
A helybeni, megosztott megújulóenergia-termelésé a jövő – olvasható ki az EU sokasodó vállalásaiból. Azt azonban nehéz megjósolni, mikor lesz realitás és rentábilis a szép új fenntartható világ.
A szakembereket is meglepő ütemben bővülnek a globális megújulóenergia-kapacitások. Bár a részarányuk még csak 13 százalékos, a fosszilis korszak – ha lassan is, de – a végéhez közeledik. Tudósok szerint 2050-re elérhető, hogy az energiatermelés 100 százalékban zöld legyen.
Jól hangzik, hogy a kormány újra engedné szélerőművek telepítését, de ehhez még sok részletszabályt kell megváltoztatni.
Az eddigieknél nagyobb üzletekre és idővel nemzetközi terjeszkedésre számít a tőzsdei energetikai cég, az Alteo alapító igazgatósági tagja, ifj. Chikán Attila vezérigazgató, miután a többségi tulajdonos a Mol, valamint Tiborcz István és Jellinek Dániel lett. Interjú.
Vállalta a kormány hogy legkésőbb két év múlva kivezeti az október végétől élő korlátozást, ami nagy felzúdulást keltett a napelemes ágazatban. Emellett egy sor másik intézkedést is megígértek – a szélerőművek engedélyezésétől kezdve a megújulós ügyintézés felgyorsításáig –, hogy hozzájussunk 5,8 milliárd eurónyi uniós pénzhez. A megújulókkal kapcsolatos vállalásokból szemezgettünk.
A lakótelepeket is kiszolgáló geotermikus rendszer a próbaüzem alatt 14 százalékot spórol a gázfelhasználáson, pedig még csak a felénél tart a projekt.
1 milliárd eurós beruházást tervez a német FAKT AG Hegyeshalom és Bezenye határában. Közép-Európa legkorszerűbb kertészeti termelési, feldolgozási és logisztikai központja épül meg.
A beruházók és az államtól bérelt földek kormányzati kegyeltjei fontosabbak a lakossági igényeknél. A napenergia-termelés hirtelen dömpingszerűre váltó támogatási politikájából legalábbis ez következik. Cserébe viszont sok baj forrása lesz.