De van olyan világhírű bolt, amely egy folyón horgonyzó uszályon üzemel és olyan is, amelynek a tulajdonosa nélkül sosem jelent volna meg az Ulysses.
Elfogta a holland rendőrség a csütörtök esti maastrichti késeléses támadások feltételezett elkövetőjét, aki meggyilkolt két embert, és hármat megsebesített; a helyi média híradásai szerint a támadó és áldozatai is szíriaiak voltak.
Különös hely Maastricht. Az év nagyjából 355 napján csendben zajlik az élet Hollandia mindössze 19. legnagyobb településén, minden márciusban azonban tíz napra felbolydul a város. A helyi reptér megtelik magángépekkel, limuzinok és taxik hosszú sora érkezik a MECC-hez (Maastricht Exhibition and Congress Centre), a hotelszobák már hónapokkal korábban elfogynak erre az időszakra, az éttermekben pedig képtelenség szabad asztalt találni. Szinte moccanni sem lehet a városban, még a legkisebb sörözőkben is világhírű gyűjtőkbe és legendás műkereskedőkbe botlik az ember. Az amúgy mindössze 120 ezres városba 70 ezer vendég érkezik, mindannyian egyetlen céllal: hogy részt vegyenek a TEFAF vásáron.
Az államháztartás úgynevezett maastrichti adóssága 2015 végén a GDP 75,3 százaléka, 25 394 milliárd forint volt. Az adósság egy év alatt 0,9 százalékponttal csökkent a 2014. végi 76,2 százalékról.
A maastrichti TEFAF-hoz időzítve, minden év márciusában lát napvilágot az előző esztendő műkereskedelmi forgalmát összegző legátfogóbb két jelentés: a legnagyobb adatbázis, az Artprice aukciós összefoglalója, illetve a galériás piacra is kitekintő TEFAF Art Market Report, melyet az Arts Economics állít össze. Utóbbi főként a másik nagy online adatbázis, az artnet számaira épít.
A hollandiai Maastrichtból vásárol a BKV alacsonypadlós, használt buszokat. Összesen 30 dízelüzemű, szóló járművet vesznek – írja az Indóház.hu.
Lisszabonba és Maastrichtba indít járatokat a Wizz Air, a bakui járatra viszont nem lehet foglalni – jelentették be sajtótájékoztatón.
Tavasszal elindítja Budapest–Lisszabon járatát a Wizz Air – írja a Fapados info blog.
Maastrichtba került a Ghost Keeping / A kortárs magyar képzőművészet nemzetközi menedzselését egyre többen viselik szívükön az utóbbi években, de az ad hoc projektek, alkalmi próbálkozások, vagy éppen az erőfitogtatás nem hozott valós, hosszú távon is értékelhető eredményt. Nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzetközi kortárs színtéren leginkább az éveken, évtizedeken keresztül szisztematikus munkával fölépített, bizalmi alapú szakmai kapcsolatok működnek. A nyugat-európai múzeumok koherensen, konzekvensen építkeznek, és ezért felelősen költenek jelentős összegeket gyűjteményeik gyarapítására. Csak kitartó igyekezettel és komolyan megalapozott professzionális háttérrel lehet a magyar művészeket a látókörükbe vonni.
Úgy tűnik, mindössze egyetlen coffeeshop maradhat nyitva a hollandiai Maastrichtban, és annak a sorsa is kétséges. A határvárosban régóta megy a huzavona a polgármester és a könnyűdrogokat árusító kávézók között. Most a hírek szerint azon buktak el sorban a coffeeshopok, hogy külföldieket is kiszolgáltak, pedig az már elvileg tilos.
Nem tud dűlőre jutni a Maastrichti Coffeshopok Szövetsége a holland város polgármesterével. Onno Hoes azt akarja ugyanis, hogy a korábban életbe léptetett szigorítások alapján ne szolgálják ki a külföldi drogturistákat a helyi coffeeshopokban. A könnyűdrogot árusító kávézók viszont egy bírósági ítéletre hivatkoznak, amely alapján állítólag a külföldieknek is adhatnak füves cigit.
Egy Jan Lievens-portré, egy XV. századi tibeti szobor és Gerhard Richter egy műve az idei TEFAF rangos művészeti vásár gyöngyszemei.