A dicső múltra hivatkozó Orbán-kormány valójában csak a hagyományos intézményi struktúrák és műemlék épületek pusztításában jeleskedik. Úgy tűnik, ennek még a pénztelenség sem állja útját.
Demeter Szilárd ismét mert nagyot álmodni: a fél éve összevont, hat múzeumból álló Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ 2,5-3 milliárd forintot kér fizetésemelésre és 150-200 milliárdot ingatlanfejlesztésre.
Történelmi adósságot törlesztett a parlament 2022-ben Esztergom megyei jogú rangjának helyreállításával. A várost, amelyet az Alkotmánybíróság – törvényellenesen – soha nem foglalt el a parlament által neki rendelt székhelyéül, most Demeter Szilárd az általa vezetett, központosított kulturális hivatal, a közgyűjteményi központ centrumának szánja.
Az állami ellenőrzés fokozását hozhatja, ha a parlament elfogadja a kulturális szféra erős központosítását előrevetítő tervezetet.
Durva központosítás jön.
A színész úgy látja, most kellene a pályája zenitjén lennie, ehhez képest egzisztenciális kérdései vannak.
Ha egy művész a politika terepére lép, ne csodálkozzon, ha ott politikai választ kap – mondja Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára. A jobboldali kultúrpolitikussal Azahriahról, Demeter Szilárdról, „meleglobbiról” és a könyvek lefóliázásáról is beszélgettünk.
Nemigen van olyan széles körben ismert és hírhedt politikus a NER-ben, aki annyira kevés dologra volt komoly befolyással a saját területén, mint Demeter Szilárd. És ennél kevés pozitívabbat lehetne írni a jelenkor fideszes potentátjairól.
Csorba László, volt Nemzeti Múzeum-főigazgató személyében új vezetőt választott a Fővárosi Közgyűlés a Budapesti Történeti Múzeum élére. Ezzel kapcsolatban megnéztük, milyen kultúrpolitika jellemezte az ellenzéki főváros elmúlt éveit.
Nagy izgalmakat az idén sem tartogatnak az augusztus 20-ai állami kitüntetések. Orbán 2009-es kötcsei jóslata mostanában látszik beteljesedni: a Fidesz eltakarította az útjából a régi kulturális elitet, saját embereivel viszont nem tudott, de nem is akart új kánont alkotni.
Nemhogy a rendszerváltás óta, de még több évtizede nem volt annyira tragikus és kilátástalan a magyar művészet helyzete, mint az ötödik Orbán-kormány alatt: a Fidesz mostanra már a látszatra sem próbál ügyelni. Mintha a rettenetes gazdasági helyzet megadta volna a kilövési engedélyt mindenkire, aki nem tette le a politikai hűségesküt.
A pályázatosdi helyett ki kellene mondani, ha nem vagy lojális a NER-világhoz, nincs számodra hely – mondja Hajdu Szabolcs, akinek nemrég mutatták be a Radnóti Színház színészeire írt darabját. A Legközelebbi embernek ő a rendezője, és játszik is benne.