A kultúrharcot nem lehet megnyerni, de a kultúrbéke természetellenes lenne – állítja Szabó László jobboldali kultúrmindenes
Ha egy művész a politika terepére lép, ne csodálkozzon, ha ott politikai választ kap – mondja Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára. A jobboldali kultúrpolitikussal Azahriahról, Demeter Szilárdról, „meleglobbiról” és a könyvek lefóliázásáról is beszélgettünk.
HVG: Sokéves kultúrharc után ön hogyan látja a meccs eredményét?
Szabó László: A kultúrharcot nem lehet megnyerni, és nem is kell. De nem is találom olyan veszélyesnek, hogy van. Sőt a kultúrbéke lenne a természetellenes.
HVG: A kultúrpolitika arcai eddig Kerényi Imre, Fekete György, Szőcs Géza, L. Simon László voltak, legutóbb Demeter Szilárd lett az új messiás. Ők nagyon sok közpénzt elköltöttek, de vajon kisült az egészből valami?
Sz. L.: Aktív jobboldali kultúrpolitikusokról nem mondok véleményt, elvből sem, és egészséges életösztönből sem. Kivéve Andrásfalvy Bertalan professzort, akit karakteres gondolkodónak tartok. De Feketének, Kerényinek és Szőcs Gézának egyaránt volt határozott elképzelése a kultúrpolitikáról. Sőt a mindenkori legerősebb talán Szőcs Gézának, csak nem boldogult az államigazgatás útvesztőiben.
HVG: Demeter Szilárd ugyan még aktív, de lehanyatlani látszik a csillaga, róla talán kérdezhetek. Nem a feleslegességét mutatja, hogy milliárdokat költött volna a magyar könnyűzenére, amikor itt van Azahriah, aki egy-két év alatt a semmiből sztár lett?
Sz. L.: Demeter Szilárd nagy álmodó, érvényes gondolatokkal. Szerintem a csillaga egyáltalán nem áldozott le, egyszerűen arról van szó, hogy a terveire egyelőre nincs pénz. Azahriah valóban fontos jelenség.