Nem nevezhető sikerszakmának, ők mégis – igaz, teljesen véletlenül - hangszerkészítők lettek. A napokban nyílt második kiállításukon egzotikus hangszereiket mutatják be a nagyközönség számára. Mitől lesz valaki jó hangszerkészítő? Mikor születik meg egy hangszer lelke? Miért jobb alkalmazottnak lenni, mint saját vállalkozást indítani? Willand Gáborral és Bodnár Gáborral, vagyis az Il Wibo alkotópárossal beszélgettünk.
Magyarország legjobb pizzája, legjobb hamburgere, legjobb paradicsomos pacalja. Az utóbbi időben elhalmozzák dicséretekkel az ország egyik legkülönlegesebb vidéki éttermét. De mi a legszegényebb megye kellős közepén működő olasz-magyar vendéglő titka, hogyan lett a Sarok Presszóból az olasz séfek által is magasan jegyzett Anyukám Mondta. Hogy mondott-e bármit Anyuka, a cikkből kiderül, a felfedett titokból annyit elárulhatunk, hogy a sikerhez egy testvérpár konok minőségmániája kellett.
Egészen extrém ötlettel szeretne a hazai és a nemzetközi piacra betörni egy erzsébetvárosi startup cég: akusztikus bútorokat terveznek és gyártanak. A kft.-t alapító két fiatal vállalkozó abban hisz, hogy a hangnak és a formának egymásra kell találnia, nem jó, ha egy minőségi hifiberendezés fekete dobozokból áll össze. Ahogy az sem mindegy, honnan és milyen minőségű hang jön a fülünkbe.
Tavaly szeptember óta egészen nagyszerű dolgokat állítanak elő a budapesti belváros egy kisebb hoteljének aljában, a biztató nevű Jacques Liszt felsőkategóriás kézműves pékségben. Az üzletbe betérők közül azonban vélhetően kevesen tudják, hogy a magyar és olasz sütőipari csodákat éjszakáról éjszakára egy kiugrott nagybanki jogász, egy művészettörténész és egy történész készíti – saját kezűleg. Ott voltunk, láttuk, kipróbáltuk.
Extrém vállalkozásba kezdett egy agrármenedzser, egy informatikus és egy volt RTL klubos: magyar kézműves termékekkel, különleges tápszerekkel és egy új találmánnyal akarják ellátni Törökbálintról Európát. Egy olyan, Japánból terjedő hobbi igényeit akarják kielégíteni, amely az elmúlt 5-10 évben milliókat ejtett rabul. A fanok víz alatti világokat próbálnak reprodukálni. A különleges vállalkozásukat sikerre vivő „konok magyarok” 4. része.
Egy Szeged melletti falu, Újszentiván egyik háza mögött rejtőzik egy apró műhely, ahol egészen különleges csempék készülnek. Pataki Mátyás termékei díszítenek középkori angol templomot vagy olasz tengerparti villát, de olyan burkolatot is tud készíteni, ami egy mai modern konyhának szintén dísze lehet. A titok a sokéves kísérletezés, és a szívvel-lélekkel végzett kézi munka, az eredmény pedig egy olyan minőségű termék, amiért ma már sorban állnak a megrendelők. A „Konok magyarokat" bemutató sorozatunk harmadik része.
Az utóbbi pár évben gombamód szaporodnak Budapesten és az ország több nagyvárosában az úgynevezett biofodrászatok. Az alacsony árakkal kampányoló szalonok üzletileg hasítanak, ugyanakkor a szolgáltatás színvonala egyesek szerint nem éppen a legmegfelelőbb. Az viszont elvitathatatlan, hogy a válság idején induló szalonok “szülőanyja” sikermodellt épített fel. A hvg.hu "Konok magyarok"-sorozata azon honfitársainkról, akik az árral szemben is gyorsan haladnak.
Miközben a hazai élelmiszeripar haldoklik, a nagy múltú húskombinátok csődbe mennek, van egy vásárlói réteg, amelyik megcsömörlött az olcsó, ehetetlen ételektől. Nemcsak Budapesten zajlik a gasztroforradalom, egy konok, kitartó szihalmi hentes egzisztenciáját tette fel arra, hogy meggyőzze a hevesieket, a húsnak lelke van. A „Konok magyarok” sorozatunkban olyan embereket mutatunk be, akik néha rendszeridegenként, széllel szemben is sikeressé váltak. Virágh Dénes úton van efelé.