A pinot noir-nak és a kadarkának egyre nagyobb a rajongótábora. A jövő szombat az övéké lesz a budapesti Stefánia palotában, mesterkurzusokkal és a két fajta válogatott magyar és külföldi képviselőivel
Tévedés azt gondolni, hogy a nyár kizárólag a könnyed fehérborokról, rozékról és sillerekről szólhat. A vörösek között is találhatunk az évszakhoz illő borokat. Például a kadarkát.
A borok világa igazán sokszínű utazásra csábít. A változatos talajok, klímák, a megannyi fajtaválaszték, a feldolgozás módja, a borász koncepciója ezernyi variánst kínál. Nincs is még egy olyan ital a világon, amely ennyire sokarcú lenne. S ha már ezerrel borfesztiválozunk, nézzünk egy-két érdekességet.
„A Szekszárdi kifejezetten nőbor, éspedig leginkább huszonhét-huszonnyolc éves asszonyhoz hasonítanám, erejének és szépségének teljességében…”- írja Hamvas Béla A bor filozófiája című művében. Hogy mennyire szerethetőek a szekszárdi borok, arról ki-ki meggyőződhet május 23-án a borvidék budapesti bemutatóján.
Kész van, megvan, zárva van. Addig is, míg sorsára vár a budai Rác fürdő, egyetlen estére megnyítja kapuit, és megmutatja, hogy elfér benne az egész Kárpát-medence. Legalábbis poharanként.
Grőber Jenő 1912-ben írta le először a híres bikavér „receptjét”. Persze jóval korábban is készült vegyes szürettel bikavérhez hasonló vörösbor Egerben és Szekszárdon, de a tiszta forrást az egri nagybirtokos gazda hozta létre.
Löszös, homokos talajon bő termést hozó zöldség- gyümölcs- és szőlőültetvények váltják egymást a Dunai borrégióhoz tartozó, soknemzetiségű, tizenkét településből álló Hajós-Bajai borvidéken. A több évszázados, hagyományos szőlő- és bortermeléssel foglalkozó vidék kitűnő minőségű illatos fehér borairól, fűszeres vörös borairól és újabban különleges jégboráról is ismert.