Az Igazságügyi Minisztérium által kezdeményezett négyoldalú megállapodás végleges szövegét az Országos Bírói Tanács tagjai és az érdekképviseletek is csak hétfőn látták, szerdán azonban már tárgyaltak is az előterjesztésről. Több bíró szerint ezzel megcsúfolták a bírói függetlenséget.
Éles konfliktusok helyett konstruktív együttműködésre számít a tárcával és a Kúria vezetésével a kibővült hatáskörű Országos Bírói Tanács (OBT) új elnöke, Szabó Péter.
A kegyelemben részesült K. Endre korábban éppen azzal az indokkal fordult a Kúriához, amely sok esetben visszatarthatja a szexuális bűncselekmények áldozatait attól, előálljanak történetükkel: azt kifogásolta, hogy nem volt ott, amikor az áldozatot kihallgatták. Korábban Renner Erika, a lúgos támadás áldozata is panaszkodott arra, hogy a bíróságon megalázó kérdésekre kellett válaszolnia, újra és újra fel kellett idéznie a szörnyűségeket.
A vádlottak több mint 3000 felhasználó részére nonstop elérhető, online tv-szolgáltatást kínálták.
Gyárfás Tamást és Portik Tamást is bűnösnek mondta ki a Fővárosi Törvényszék Fenyő János meggyilkolása ügyében. Gyárfást 7 év fegyházra, Portikot életfogytig tartó fegyházra ítélte a bíróság.
Mindketten alulról jöttek, és a saját területükön jutottak a csúcsra, majd eltérő ütemben ugyan, de onnan zuhantak a mélybe. Portik Tamás és Gyárfás Tamás sorsát egy olyan gyilkossági ügy köti össze, ami Magyarországon példa nélküli: sem előtte, sem azóta nem lett bérgyilkosság áldozata olyan ember, aki annyira befolyásos lett volna, mint annak idején az áldozat, Fenyő János. Éppen ezért nemcsak maga a Fenyő-ügy szimbolikus jelentőségű, de az abban hozott elsőfokú ítélet is. Ez cikkünk megjelenése után meg is született, alább erről is olvashatnak.
Százharminchárom alkalommal engedélyezett tavaly a Fővárosi Törvényszék nemzetbiztonsági feladatok ellátása során végzett titkos információgyűjtést – tudta meg a hvg.hu. Ennél jóval több embert figyelhettek meg titkosszolgálati eszközökkel, egy engedély ugyanis jellemzően több emberre vonatkozik.
Egy 25 évvel ezelőtt, Győrben elkövetett bérgyilkosságról emlékezett meg a Telex annak apropóján, hogy a gyilkosság felbujtója, egy ma már 72 éves asszony idén tavasszal jöhet ki a rácsok mögül.
Az új összetételű OBT kedden megválasztott elnöke partnerséget szeretne a Kúriával és az Országos Bírósági Hivatallal. Ő pedig büszke arra, hogy a magyar demokrácia bírója lehet.
Már Orbán Viktor és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök közötti tárgyaláson is terítékre került annak az olasz nőnek az ügye, akit azzal vádolnak, hogy társaival tavaly februárban Budapesten embereket vertek meg az utcán. Az Ilaria Salis és társai elleni eljárás tocsog a politikától: az antifák eleve politikai okok miatt támadtak meg embereket, a kormány pedig kezdetben politikai okokból mosta össze a támadókat a „nemzetközi baloldallal”. Most az olasz kormány veri a tamtamot, és kéri számon a magyar kormányon Salis fogva tartásának szerinte embertelen körülményeit, amiben az olasz média láttat politikai motivációt. De vajon mennyiben Salis-specifikus ez az ügy? Tényleg neki szól a „lábbilincs”, vagy ez másoknak is jár? Mi állhat az olasz reakciók hátterében, és számít-e bármit is, ha az olasz antifa érdekében már a legfelsőbb szinten jártak el? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre próbáltunk válaszokat keresni.
Megtartotta alakuló ülését az új összetételű és megerősített jogkörű, így már a döntéseknél is kikerülhetetlen Országos Bírói Tanács. Matusik Tamás leköszönő elnök arra figyelmeztette kollégáit, hogy a jogállam csak akkor működhet jól, ha az OBT független tud maradni. Varga Zs. András, a Kúria elnöke eközben burkoltan bírálta az Európai Bizottságot, és azt üzente, a jog nem lehet a harc eszköze.
A New York Times újságíróinak ment neki.